Talaj-, réteg- és résvizek
Talaj-, réteg- és résvizek
Ha a talajvízre, a réteg- vagy artézi vízre (ezen belül is az ásvány-, gyógy- és hévizekre) vagy az elsősorban karsztvízként (tehát mészkőben) rejlő résvízre gondolunk, a felszíni vizekkel összevetve éppoly pótolhatatlan szerepük a napnál is világosabb.
Talajvizünket és értékes rétegvízkincsüket több kilométer vastag, földtörténetileg fiatal – harmad-és negyedidőszaki – üledékeinknek köszönhetjük. A felszíni szennyeződésre igen érzékeny talajvíz országterületünknek több mint háromnegyedén összefüggően megtalálható; főként mezőgazdasági és ipari célokat szolgál, hiszen rendszerint magas sótartalma, a nitrátos vagy ammóniás szennyeződések ivásra alkalmatlanná teszik. A két vízzáró réteg közötti, nemritkán magától is felszínre bukkanó rétegvíz ivóvizünknek mintegy kétötödét adja. Köszönhetően a Kárpát-medence vékony földkérgéből adódó geotermikus adottságainknak, ma már mintegy 700 kútban 30 °C-nál is melegebb hévízként tör (vagy hozzák) a felszínre. A benne oldott ásványi anyagok révén sokszor egyben gyógyvíz is: az egyszerű szénsavas vizektől a vasas, kénes, jódos-brómos gyógyvizeken át a radioaktív vizekig szinte minden válfaja előfordul.
A kőzetrepedésekben lévő résvíz főként mészkőhegységeink területén – mint igen tiszta karsztvíz – játszik pótolhatatlan szerepet, ahol a hegységperemeken, bővizű karsztforrásokban tör a felszínre (Tettye, Szinva stb.). Ivó- és – sajnos – ipari víz is, ugyanakkor a Budai-hegységben – például rétegvízzel keveredve – értékes hévíz. A Dunántúli-középhegységben az elmúlt évtizedekben a karsztvízszint drámai csökkenésére figyeltek fel. Ennek oka az volt, hogy a hegységben folyó vízkitermelés – mindenekelőtt a bauxit- és szénbányák védelmében – túlzott méreteket öltött. A karsztvízszint alig jóvátehető mértékben lesüllyedt (a Hévízi-tó forrásainak nagymértékben lecsökkent a hozama, a híresen szép tapolcai tavasbarlang pedig ma már sajnos történelem), a tiszta karsztvíz talajvízzel való keveredése ráadásul súlyos szennyezéssel fenyeget. Vizeink védelméről a későbbiekben lesz szó.
Ahol a Tisza kiér az Alföldre: Kárpátalja
A Túr folyó
A területének jó kétharmadán náddal, sással borított Velencei-tó már nem igazi tó, de még nem is mocsár: fertő
K. D.
