A nemzeti parkokat – természetes ökológiai rendszerekként, megfelelő állami gondoskodással, de a látogatás lehetőségével – a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) 1969-es szabályozása fogta egységes keretbe. Magyarországon – a hetvenes évek első felében – először a Hortobágyon, majd a Kiskunságban jött létre nemzeti park. A Hortobágyon az elmúlt évszázadok sajátos gazdálkodása a természetes, ligetes mezőségből rövid füvű, szikes pusztát alakított ki; a puszta jellegzetes élővilága – a szürkemarhák, a rackajuh, a jellegzetes növény- és vízvilág – a pásztori élet emlékeivel együtt szabja meg a táj egyedülálló arculatát. A Kiskunság egyes területein a futóhomokos, buckás térszín, a szikes, turjános puszták és az ártéri erdők védelmében, ezt követően pedig – a Bükk-fennsíkon és az Aggteleki-karszton – a pazar karsztformakincs és a cseppkőbarlangok megőrzésére hoztak létre újabb nemzeti parkokat. Az elmúlt években a nádasokkal, sajátos vízivilággal ékes Fertő-tó is "előlépett": a korábbi tájvédelmi körzetből lett immár ötödik (Ausztriával közösen igazgatott) nemzeti parkunkká.
K. D.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.