Változatosság
Változatosság
A zárvatermők az összes ma élő hajtásos növény között a legváltozatosabb csoportot alkotják. Vannak közöttük vízben élő hínárnövények, mint pl. az akváriumokból jól ismert csavarthínár. Trópusi erdőkben, faágak zugaiban összegyűlt humuszban nőnek a színpompás orchideák. Zárvatermők alkotják Európa hatalmas tölgyes és bükkös erdeit, a havasok törpecserjéseit, a folyó menti ligeterdőket, szikesek és sós sivatagok növényzetét.
Zárvatermők a lombos fákon növő félparazita fagyöngy fajok, melyek kedvelt karácsonyi növényeink. Különleges zárvatermők a "húsevő" rovarfogó növények, amilyen pl. a kancsóka, a Vénusz légycsapója, vagy a hazánkban is előforduló ritka, védett rovarfogó, a harmatfű.
A természet csodái közé tartoznak az elevenszülő mangrovefák, amelyek tengerpartok, folyódelták folyton elárasztott, sós, iszapos talajához alkalmazkodtak. Magjuk az anyanövényen csírázik ki, s csak akkor hull le, amikor a magonc már a vízzel borított iszapon is életképes.
Zárvatermők a világ legmagasabb fái, a 150 m-re is megnövő eukaliptuszok, a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara és a világ egyik leghosszabb növénye, a 170 m-re is megnövő rotangpálma.
Köztük vannak a Föld legnagyobb virágzatai, mint pl. a turkesztáni korbácsliliom 3,5 m-es rózsaszín virágfürtje, vagy a szumátrai óriás kontyvirág 2 m-es buroklevélbe zárt virágzata. A legnagyobb virág alighanem az indomaláji raflézia méteres átmérőjű, dögszagú virága. A legkisebb virágú növények is a zárvatermők között vannak. A békalencsék virágtakaró nélküli parányi virága csupán 1-2 mm.
A Föld növényzetében a kétszikűek, s azon belül az orchideák a legváltozatosabb, legfejlettebb növények. Virágaik gyakran rovar vagy lepke utánzók, ami a megporzást segíti
