A gímszarvas, a dámvad és az őz

Full text search

A gímszarvas, a dámvad és az őz
A Dunántúl déli felén, valamint Bács-Kiskun megye hozzá csatlakozó nyugati részén él az ország gímszarvasállományának (Cervus elaphus) fele, mintegy 30 000 állat. Itt tanyáznak a legerősebb agancsú bikák, ezt egyebek mellett a területen évente zsákmányolt 150-180 aranyérmes trófea is bizonyítja. Különösen szépek és a külföldi vadászok által igen nagyra becsültek a közepesen hosszú szárú, vastag, szépen ívelt és gyöngyözött zalai agancsok.
Ha a fák között futó szarvasbikát nézzük, talán nem is gondolunk arra, hogy milyen nagy állat, súlya a három, sőt a négy mázsát is elérheti. Agancsát évente váltja, koronája még tízéves kora után is évről évre erősebb, szebb és mutatósabb. Az erős bikák általában februárban vetik le agancsukat, a fiatalabbak később, a tavasz folyamán hullatják el fejdíszüket. Mire azonban a nász ideje, az őszi szarvasbőgés elérkezik, a szarvasbikák fejét már újra pompás korona díszíti. Maga a bőgés általában augusztus utolsó napjaiban kezdődik, csúcspontját szeptemberben éri el, és októbertől fokozatosan megszűnik. A fiatal bikák 2-3 éves korukban kezdenek bőgni, de a szeptemberi erdő igazi nagy koncertjét az erejük teljében lévő, 7-8 éves állatok rendezik. A bőgés idején az erős bikák a tehenek közelében tartózkodnak, őrzik őket, és kemény harcokat vívnak az esetleges trónkövetelőkkel. A tehenek hét és fél hónapi vemhesség után májusban vagy júniusban hozzák világra egy, néha két, fehér pettyekkel mintázott borjukat.
A dámvad (Cervus dama) a gímszarvasnál jóval kisebb, bundája vörhenyesbarna, jellegzetes fehér pettyezéssel. A kifejlett bikának úgynevezett lapátagancsa van, testtömege 80-100 kg lehet.
Hazánkban a dám elsősorban a Dunántúl ligetes jellegű lomberdeiben él. Párzási idejük októberben és novemberben van, ezt a vadásznyelv barcogásnak nevezi. Míg a gímszarvasnál a bikák keresik fel a teheneket, a dámbika éppen megfordítva, a nőstényeket csalogatja a barcogóhelyre. Sekély, egy-két méter átmérőjű teknőt kapar, ebben álldogál vagy fekszik, de belebocsátja vizeletét és ondóját is. Közben gyakran hallatja sajátos barcogó hangját. A párzási időszak végére a bika testsúlyának akár 35%-át is elveszítheti a nem kielégítő táplálkozás és pihenés, valamint az állandó és fokozott idegfeszültség miatt. Az öregebb bikák április-májusban, a fiatalabbak május-júniusban vetik le fejdíszüket. Az új agancs augusztusra fejlődik ki, és szeptemberre már le is tisztogatják. A dámtehén júniusban egy vagy két borjút ellik. Ezek fejlődése lassúbb, mint az őzé vagy a gímszarvasé, három vagy négy hétig a sűrűben rejtőznek, és csak azután követik anyjukat.
Az őz (Capreolus capreolus) tulajdonképpen erdei állat, napjainkra azonban az állomány jelentős része a nyílt területeken, mezőgazdasági földeken él. Elsősorban hajnalban és alkonyatkor mozognak, de napközben is találkozhatunk legelésző csoportokkal. Az őz nem fél a víztől, nagyobb folyókon, például a Tiszán is átúszik. Az üzekedés ideje a nyár második felére esik, ilyenkor a suták az addig velük járó gidákat elrúgják, ezek panaszos hangjait ebben az időszakban gyakran lehet hallani. A kergetőző bak és suta harmatos fűben hátrahagyott nyomait a vadászok "ördöggyűrűnek" vagy "boszorkánygyűrűnek" nevezik. A suta május végén vagy június elején 1-3 gidát ellik, melyek már kéthetesen anyjukkal járnak. Az erősebb bakok október végén vagy novemberben, a fiatalabbak később vetik le agancsukat.

A dámvad jellegzetesen pettyes, a bikáknak lapátagancsa van

A magyar gímszarvas Európa-hírű, a legszebb bikák a Dunántúl déli felén élnek. Szeptember a bőgés ideje

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi