Puszta-e a puszta?
Puszta-e a puszta?
Magyarországon nincs valódi puszta, pedig, főként az idegenforgalmi attrakciók révén, hazánkban és a nemzetközi köztudatban egyaránt elterjedt, hogy pusztát látni hozzánk kell jönni. Az Alföld jelenlegi erdőszegénységét ugyanis sem éghajlata, sem a talajviszonyok nem indokolják. Az Alföld éghajlata úgynevezett erdőspusztaklíma, amilyen az orosz erdőssztyeppzónában van. Így az Alföld természetes növényzete erdőspusztai növényzet és nem fátlan puszta. Az Alföld utolsó természetes képe lápokkal, mocsarakkal, kisebb lösz- és homokpusztafoltokkal tarkított mozaikos erdős táj. A jelenlegi fátlan puszta kultúrpuszta, amely a történeti idők folyamán az ember gazdálkodó tevékenysége és a történeti események hatására, azaz mesterségesen jött létre.
Valójában mi is a puszta? Nagy, fátlan, napsütötte, száraz síkság, amit tarka virágokban gazdag füvesgyepek borítanak. Azért erdőtlen, mert olyan kevés a csapadék, s olyan mélyen van a talajvíz, hogy a fák egyáltalán nem képesek rajta megélni. Nos, Magyarországon ilyen természetes fátlan puszta nincs, mert hazánkban még az Alföld legszárazabb területein is van annyi évi átlagos csapadék (660 mm), ami erdőkkel tarkított táj kialakulását teszi lehetővé.
A magyar "puszta" növényzete
Milyen volt az egykori alföldi puszta?
Nyomozás a pusztában
Az egykori, valódi löszpuszta legritkább maradványnövényei
Hogyan keletkezett az Alföld mai képe?
