A vizek benépesedése
A vizek benépesedése
A 4,6 milliárd éves bolygónkon több mint 4 milliárd évig élet csak a vízben létezett.
Kb. 440-400 millió évvel ezelőtt (szilur) emelkedett a légkör oxigéntartalma akkorára (a mai érték 10%-a), hogy kialakulhatott egy olyan vastag védő ózonburok a Föld körül, ami képes volt a világűrből jövő és az élőlényekre pusztító hatású, ultraibolya sugarak elnyelésére. Ekkor válhatott először lehetővé, hogy a tengerek vizének védelméből az élőlények kilépjenek a szárazföldre, alkalmazkodjanak az új környezeti feltételekhez, és egyre változatosabb csoportok kialakulásával elterjedjenek rajta. A szilurig a tengerekben még csak baktériumok, gombák és moszatok éltek. Az első szárazföldi hajtásos növények a szilurban fellépő ősharasztok voltak. Belőlük bontakoztak ki a korpafüvek, zsurlók, páfrányok, előnyitvatermők, nyitvatermők és zárvatermő növények, miközben Bok növény vagy növénycsoport kihalt és sok új is keletkezett a törzsfejlődés (filogenetika, evolúció) folyamán.
Bolygónk uralkodó növényei ma a szárazföldön a zárvatermő virágos növények, míg a vizekben továbbra is a moszatok legkülönbözőbb csoportjai (kékeszöld, zöld, barázdás, sárgás, ostoros zöld, barna, piros) a legjelentősebb növények. De míg a valamikori tengerekben, vizekben csak moszatok éltek, napjainkban a nyitvatermők kivételével sok másféle növény is, így mohák, harasztok, s főként zárvatermők. Azokat a vízinövényeket, amelyek nem moszatok, hínárnövényeknek nevezzük.
Együttesen alkotnak egy igen gazdag, színes növényvilágot a vízben.
Virágzó zsombéksás és aranyló mocsári gólyahír a Duna-Tisza közi mocsárvidékről
