A jugoszláviai magyar irodalom a második világháború után nehéz körülmények között indulhatott újra. A magyar kisebbség ugyan egyenjogú nemzetiség lett, de szellemi erői a második világháború során szétszóródtak, a művészi elképzelések az akkori dogmatikus elképzelésekhez igazodtak. A Hid ugyan már 1945 októberében újra eljutott az olvasókhoz, az 1945-49 közötti időben azonban mindössze 10 magyar könyv jelent csak meg. Az irodalomnak elsősorban mozgósító, politikai szerepet szántak. Majd csak 1950-ben mozdult jobb irányba az eszmélkedés. Egy új nemzedék – többek között Fehér Ferenc, Németh István, Pap József, Ács Károly, Kopeczky László, Major Nándor és Bori Imre – jelentkezésével. A szemléletbeli fordulatot B. Szabó György tudatosította.
B. Szabó György (1920-1963) egyik leghatásosabb személyisége volt az 1945 utáni vajdasági szellemi életnek; képviselő, főiskolai tanár, esszéista, műfordító, festő és grafikus. Már az 1950-es évek elején úgy vélte, szakítani kell a "regionális", "provinciális" hagyományokkal, szükségesnek ítélte a művészi kísérletezést. A jugoszláviai magyar irodalmat nyelvében magyarnak, tartalmában jugoszlávnak kívánta. Az 1950-ben fellépő nemzedék tagjai sok tekintetben hasonlóan gondolkoztak. A költők közül Fehér Ferenc (1928-1989) lett a legismertebb. A Hídban indult, de erősen kötődött a magyar irodalmi hagyományokhoz. A Vajdaság élménye nála "létélménnyé" lett. Meditatív természet: az ő költészetében és prózai tudósításaiban tükröződik legteljesebben a vajdasági élet.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.