A nyelv a társadalomban élő ember beszédtevékenységét szolgáló eszközöknek rendszert alkotó állománya, mely a valóság tükrözésére alkalmas jelekből áll. A nyelv, a beszéd és a gondolkodás egymást kölcsönösen létrehozó fogalmak, s szoros kölcsönhatásban állanak az emberré válás folyamatával. Több ezer nyelv létezik a földön, s jó néhány holt, ma már senki által nem beszélt nyelvet is ismerünk.
Az ember szellemi és közösségi létének nélkülözhetetlen feltétele a nyelv. Története egyidős az emberével. Az evolúció során az embernek túl kellett lépnie az állatok érintkezési módján, amelyek csak reflexszerű, helyzetekhez kötött, igen kevés, mindig változatlan jelet képesek használni. Még a legprimitívebb, akár csak két egyedre kiterjedően "közös" cselekvés, pl. egy nagy fadarab elmozdítása is bonyolult együttműködést, információcserét igényel: meg kell "fogalmazni", közölni és közösen elfogadni az emelés helyét és irányát. A céltételező munkát végző ember mind többet ismer meg a valóságból, mind több ismeretét kell közösen felhasználnia – a reflexív (a. m. ingerekre válaszoló), artikuláIatlan (a. m. elemekre nem bontható) állati jelzések, vagy éppen a gesztusok készlete hamar kimerül. A fölegyenesedés során a száj megszabadul a munkától, s fokozatosan megtanulja az egyre bonyolultabb hangok képzését; e hangok feladata az lesz, hogy a valóság elemeit megnevezzék, s a megnevezést "eljuttassák" a társhoz; hogy a közös szándékot, célt, cselekvési módot előbb a fejben, majd hangosan megfogalmazva lehetővé tegyék a közös tevékenységet.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.