Az avantgárd árama

Full text search

Az avantgárd árama
Az izmusok pezsgése jótékonyan hatott a dráma- és színházkultúrára is. Új, szokatlan – igaz, nem túl hosszú életű – színházi formációk bukkantak elő, a művészeti ágak határait elmosva áradhattak a kísérletek. Időtálló színpadi művet mégis csupán egyet-kettőt sikerült konstruálni.
Déry Tibor (1894-1977) nem tartotta sokra későbbi színműveit, viszont Az óriáscsecsemő (1926) kvalitásait maga is nyugtázta. E létfilozófiai abszurd tíz bábut is szerepeltetett, s az emberek is zsinegen rángatva mozognak az elüzletiesedett élet ördögi mechanizmusában. A címszereplő, az I. Újszülött elherdálja, áruba bocsátja csodálatos képességeit. Nem Megváltó lesz belőle, hanem tunya polgár. A darab végén a II. Újszülött megjelenésével elölről kezdődik a folyamat.
A magyar avantgárd pápája, Kassák Lajos maga is összefogott Isten báránykái (1914) címen három formabontó, különös képekben tobzódó egyfelvonásost. Fiatalabb munkatársa, Remenyik Zsigmond (1900-1962) az alkalmi próbálkozásnál jóval messzebbre jutott. Expresszív vízió volt Vér (1921) című világvárosi montázsdrámája is, melyben a baloldali elkötelezettség, az érzelmi szocializmus fejeződött ki. A brechti gondolkodásmóddal és dramaturgiával mutat párhuzamot a Blöse úrék mindenkinek tartoznak (1934) tragikomédiája, melyben a főhős még Marxot is olvas, hogy A tőke alapján értse meg tönkremenését. Az atyai ház (1942) archetipikus képzetek oltalmába menekíti a vergődő "fiút". Az itt lebegő enyhe szürrealizmusnak van nyoma két legnevezetesebb darabjában, a Saroküzlet (1936) keresztmetszetes társadalomrajzában és a Vén Európa Hotel (1940) stációs drámájában is.
Az Erdélyből származó Tamási Áron (1897-1966) allegorizáló népi játékokkal bűvölte el a színházakat. Az Énekes madár (1933) lapjain nyílik a legvirágosabban a mitikus fényű, biblikus visszfényű mesélőkedv, amely hol furfanggal, hol csodával menti meg mindenféle praktika és gyilkos acsarkodás karmából a szerelmes fiatalokat. A Tündöklő Jeromos (1936), a Vitéz lélek (1940), a Csalóka szivárvány (1942), a Hullámzó vőlegény (1943-46) szerkezeti és stiláris harmóniája már nem zavartalan. Tamásit jelképisége és álomszerű fordulatai okán szívesen tudja magáénak az avantgárd, ám legalább ennyire fontos a népi színjátszás ihletése, a népi írókhoz kötő kapcsolat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi