NYELVSZIGETEK, NYELVJÁRÁSSZIGETEK
NYELVSZIGETEK, NYELVJÁRÁSSZIGETEK
A nyelvsziget olyan adott nyelvű település (csoport), amelynek környezete más nyelvű, a nyelvjárássziget pedig olyan, amelynek környezete nem más nyelvű, csak más nyelvjárású. Mindkettő létrejöttének népességmozgalmi okai vannak; s mindkettő kétféleképpen alakulhat ki. Egyrészt úgy, hogy egy-egy népcsoport áttelepül idegen nyelvű, ill. azonos nyelvű, de eltérő nyelvjárású környezetbe. Így jött létre a moldvai magyar csángó nyelvsziget, amely igen régi és nagy. (A csángó eredeti jelentése: 'kóborló':) A csángók Moldvába településének kezdete a 13. század legvége. A moldvai csángók nyelvi alaprétege közép-mezőségi, azaz a moldvai csángók eleinek zöme Erdélyből, a Maros középső és az Aranyos alsó folyásának a vidékéről vándorolt ki, föltehetőleg a gyepű védelmére. Különböző német nyelvű csoportoknak a királyi Magyarországra történt áttelepülésével jöttek létre nálunk a német nyelvszigetek. A török elől Magyarországra menekülő délszláv csoportok hozták létre a horvát és szerb nyelvszigeteket (pl. Buda, ill. Sopron környékén). A legtöbb magyar nyelvjárássziget az Alföldön jött létre, úgy, hogy a török uralom alatt elnéptelenedett területek egy részét más-más magyar nyelvjárást (dunántúlit, alföldit, jászt, palócot) beszélő s részben egymás mellé települő csoportok népesítették be.
Keletkezésük másik oka az, hogy nem a leendő nyelvsziget, nyelvjárássziget lakosai települnek át, hanem épp ellenkezőleg: ők helyükön maradnak, környezetük azonban nyelvében mássá válik. A Felsőőr (ma: Ausztria) vidéki magyar nyelvsziget pl. úgy jött létre, hogy a határőrvidéki harcok következtében a környezet magyar lakossága egyre pusztult, s helyüket német nyelvűek foglalták el, elvágva a megmaradt őrvidéki magyarokat anyanyelvi környezetüktől. Magyar nyelvszigetek a történelmi Magyarország mindegyik utódállamában létrejöttek, a legtöbb Erdélyben, a Mezőségben.
Keletkezésük másik oka az, hogy nem a leendő nyelvsziget, nyelvjárássziget lakosai települnek át, hanem épp ellenkezőleg: ők helyükön maradnak, környezetük azonban nyelvében mássá válik. A Felsőőr (ma: Ausztria) vidéki magyar nyelvsziget pl. úgy jött létre, hogy a határőrvidéki harcok következtében a környezet magyar lakossága egyre pusztult, s helyüket német nyelvűek foglalták el, elvágva a megmaradt őrvidéki magyarokat anyanyelvi környezetüktől. Magyar nyelvszigetek a történelmi Magyarország mindegyik utódállamában létrejöttek, a legtöbb Erdélyben, a Mezőségben.
K. J.
