A lírai közlésforma és a lírai műfajok

Full text search

A lírai közlésforma és a lírai műfajok
A líra egy ógörög pengetős hangszertől kapta a nevét, minthogy legősibb – és mindmáig legtisztább, legegyszerűbb – megjelenési formája a dal.
A lírai közlésforma lényege a művészi önfeltárás, önkifejezés szándéka. A lírai mű középpontjában – kimondottan vagy kimondatlanul – a szerző személye áll, a lírai "én". Ez az egyes szám első személyű "valaki" sohasem azonos teljesen a szerzővel mint magánszeméllyel, sőt elképzelt, kitalált személy is lehet (szereplíra).
A lírai közlés tartalma az "én" belső életével kapcsolatos. A lírai mű belső, szubjektív folyamatként tárja fel az egyén életének eseményeit, az "én" lelkiállapotának, gondolatvilágának változásait.
A közlés címzettje az elképzelt hallgató vagy olvasó, akit a szerző néha – tegező formában – meg is szólít. A megszólított lehet valóságos vagy kitalált személy, lehet egyvalaki vagy egy nagyobb közösség (pl. a nemzet), lehet Isten (vallásos líra) vagy akár maga a költő (önmegszólító líra).
A lírai közlésforma szoros kapcsolatban áll a költészettel. A lírai mű viszonylag rövid terjedelmű, általában nincs elmondható cselekménye. Szövegformája leginkább verses, de lírai jellegű lehet a prózaköltemény is. A költői kifejezésmód lényege, a művészi többletjelentés sűrítettsége, gazdagsága legerősebben a lírai művekben érvényesül.
A lírai "én" általában úgy szólal meg, mintha éppen abban a pillanatban, a közlés feltételezett jelen idejében lenne mondanivalója. Ehhez az elképzelt pillanathoz néha elképzelt körülmények is tartoznak (közléshelyzet).
A lírai közlésforma korszakonként eltérő módon és mértékben játszott szerepet a szépirodalmi műfajok kialakításában. Néhány ismert, külön névvel illetett lírai műfaj (dal, epigramma, elégia, rapszódia, óda, himnusz) már a klasszikus ókorban létrejött, bár az irodalmi gondolkodás ezeket sokáig a drámai előadáshoz tartozó járulékos formáknak tekintette (kardalköltészet).
A lírai költészetnek azok a korok és irányzatok kedveztek igazán, amelyek nagyobb teret engedtek az érzelmi kitárulkozásnak, a személyes önkifejezésnek (a késői középkor, a reneszánsz, a nemzeti romantika és klasszicizmus, az impresszionizmus, a szimbolizmus, a szürrealizmus és az expresszionizmus). Későbbi korok költészetében gyakran bukkannak fel korábbi eredetű, tudatosan felidézett műfajok (klasszicista epigrammák, romantikus ódaköltészet stb.).
A lírai közlésforma a magyar költészet évszázadai során csaknem mindig kiemelkedő szerepet játszott, igen magas szinten érvényesült. A vallásos himnuszok már a középkorban megszólaltak magyarul is. A klasszikus lírai műfajok Janus Pannonius latin nyelvű költészetében jelentek meg. Irodalmunk minden korszakában született európai rangú költői életmű: a reneszánsz Balassi Bálinté, a klasszicista Berzsenyi Dánielé, a rokokó és népies vonásokat is felvillantó Csokonai Vitéz Mihályé, a romantikus Vörösmarty Mihályé, a népies-romantikus Petőfi Sándoré, a népies-nemzeti klasszicista Arany Jánosé (aki a legszebb magyar balladákat írta), a szimbolista-szecessziós Ady Endréé, a modern költőként tudatosan klasszicizáló Babits Mihályé, az avantgárd irányzatoktól is megérintett József Attiláé, Kassák Lajosé, Radnóti Miklósé s végül a századunk költői hangzavarában is egyéni hangon megszólaló Weöres Sándoré, Pilinszky Jánosé.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi