A korai Árpád-korban vezeklők és zarándokok hazánkon is átvezető útjainak célpontja Jeruzsálem, Róma és Bizánc voltak, ahol jámbor királyaink is emeltek zarándokházakat. Magyar zarándokok ritkán jutottak el olyan távoli szent helyekre, mint a hispániaiak vagy az írországiak; ők, ha vétkeikre külországban kerestek bocsánatot, a leggyakrabban Aachen, Mariazell, Czestochowa kegyképeit keresték fel. Idehaza korán búcsújáró helyekké lettek szent királyaink sírjai, Szent Gellért nyughelye vagy a Szent László csodálatos vízfakasztásainak hagyományával összefüggésben tisztelt szentkutak. A Szent Vér-csodák, a csodásan vérző oltáriszentség Európaszerte ismert kegyhelyeinek megfelelőit hazánkban is megtaláljuk: Báta, Garamszentbenedek őrzi e típus emlékét, míg Budaszentlőrinc Remete Szent Pál relikviái, Újlak Kapisztrán János sírja révén vált búcsújáró hellyé. Szűz Mária búcsús tisztelete a középkorban még nem volt olyan jelentős, mint később, de a Pozsony melletti Máriavölgy kegyhelye Árpád-kori.
A barokk időszakban, a 18. századtól megújuló búcsújárások viszont már a Mária-tisztelet jegyében fogantak. Egy-egy csodatévő Mária-kép vagy -szobor köré ettől az időtől szerveződtek a zarándoklat színpompás hagyományai, legendái; gyakran országos hírűvé lett kegytemplomok épültek, a búcsújárás elválaszthatatlanul beépült a népi jámborságba, Róma pedig sorra engedélyezte a búcsúi napokat és helyeket. E gyors fejlődésnek köszönhetően a 20. századra a régi országterületen 250 körülire emelkedett e helyek száma, ma pedig a trianoni országterületen félszáznál több, zömében Mária-kegyhely működik, gyakran országos vonzerővel.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.