Amikor a hitújítás magyar földre érkezett, érvényre jutását állami törvények erejével korlátozták. A 16. és a 17. századot végigkísérik azok a politikai csatározások, amelyek a felekezetek közötti viszonyokat igyekeztek szabályozni, vagy éppen valamely egyház számára kedvező feltételeket biztosítani. A Habsburgok minden erejüket latba vetették a katolikus egyház és az ellenreformáció érdekében, Erdély fejedelmei pedig a hitújítás javára használták hatalmukat. Az 1600-as években még természetesnek számított, hogy az állam törvényeivel korlátozza bizonyos vallási közösségek működését, másokat pedig – a belső ügyeikbe való beavatkozás árán is – támogat. II. József türelmi rendelete volt az első olyan uralkodói intézkedés, amely az állam politikai érdekei szerint nem tett különbségeket az alattvalók által követett hitek között; a látszólagos semlegesség ára azonban ekkor az állami gyámkodás minden vallási közösségre való kiterjesztése volt. A jozefinizmus hatása 1848-ig érezhető maradt, a bécsi udvar számára különösen kedves, közjogi előnyök sorát élvező katolikus egyház pedig privilegizált helyzetéért a 19. század végéig az állam "fokozott figyelmével és gondoskodásával" fizetett.
A két háború közötti "kereszténynemzeti" kurzus sem tette lehetővé, hogy a hazai történeti egyházak kiszabaduljanak a politika bűvköréből: a vallásosság átpolitizálása, amelyet a mai egyháztörténeti szemlélet "konstantinuszi korszaknak" nevez, hazánkban különösen maradandónak bizonyult.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.