Ellenreformáció és filozófia
Ellenreformáció és filozófia
A tridenti zsinat, az utána kibontakozó katolikus megújulás a hagyományos keresztény bölcselet új korszakát hozta magával, mindenekelőtt Spanyolországban, ahol Suarez és mások lényegesen átalakították a keresztény filozófia hagyományos rendszerét. Maga a zsinat ehhez azzal járult hozzá, hogy megerősítette: a katolikus tanítás szükségszerűen megkívánja hitelvek filozófiai megalapozását, racionális levezetését. A régi-új skolasztika másik centruma Spanyolország mellett Itália lett, ahol a keresztény gondolkodásnak a korai újkori természetbölcselet – Bruno, Galilei – kihívásával kellett szembenéznie. E kör legjelentősebb gondolkodója a jezsuita Roberto Bellarmino volt (később bíboros, ma az egyház szentje), akinek környezetéhez tartozott a 17. századi magyar gondolkodás nagy alakja, Pázmány Péter is.
Pázmány tudományos műveltségét Rómában, Bellarmino környezetében szerezte, hamarosan pedig már maga is teológiát és filozófiát tanított Grazban. Ebben az időben születtek latin nyelvű grazi kéziratai, amelyek – Szent Tamás Summa theologica című munkáját magyarázva és értelmezve – módot adtak saját gondolatai kifejtésére. Ezzel, Pázmány bölcseleti eredetiségével kapcsolatban a legszélsőségesebb nézetek fogalmazódtak meg; egyesek munkáját harmadkézből való kompilációnak tekintették, míg mások eredetiségét hangoztatták. Az utóbbi évtized vizsgálatai bizonyítani látszanak azt a mérsékelt véleményt, amely szerint Pázmány rendszerét tekintve kitaposott ösvényen, Szent Tamás és követői útján járt, de rendtársaihoz hasonlóan igyekezett nem szolgai módon követni a klasszikus hagyatékot. A hitről vagy az Ige megtestesüléséről szóló fejtegetéseiben viszont mestereihez és kortársaihoz képest is önállónak mutatkozik. Talán leginkább egyedi elgondolása a hit előzményeinek kérdésében fogalmazódik meg, amikor úgy véli – s ennek messzemenő hatása van hazai hitvédői és hitvitázó működésére is -, hogy a hit értelmi úton való megalapozását az előzmény, a hihetőség belátásának, beláttatásának kell előkészítenie. Végeredményben ez és más hasonló gondolati és módszertani nézetek a kiinduló elvei Pázmány nagy magyar nyelvű hitvédő iratának, a Kalauznak, amely az alapelvek tisztázása, racionalitásuk megvilágítása után tér rá a hitértelmezések eltéréseire. Pázmány hazai rendtársai, tanítványai közül említésre méltó bölcselő nem került ki, jóllehet ő maga a nagyszombati egyetem rendelkezésére bocsátotta korábbi munkáit; a filozófiai kultúra szempontjából sokkal jelentősebb volt, hogy a sorra induló jezsuita kollégiumok tananyagában a filozófiai képzés is helyet kapott.
