Szekularizáció, vallásosság, hitélet
Szekularizáció, vallásosság, hitélet
Életünknek az elmúlt évszázadban bekövetkezett alapvető átalakulása, a modern társadalom létrejötte a vallási szokások, hagyományok és közösségek, a hitélet megváltozását is magával hozta. Megfogyott a templomjárók száma; tömegessé vált a közömbösség, a hitetlenség. A régi formák pusztulását pedig csak lassan követi az új felépülése: lakótelepeinken szokatlan még a modern templom, a kisközösségek és a gitárzene; a vallásosság megújulása-átalakulása a kezdetén tart.
Mindenszentek plébánia, Budapest, Farkasrét, Szabó István munkája
A középkor századaiban magától értetődő és természetes volt, hogy az ország népessége hívő és templomjáró emberekből áll. A vallásosság a társadalom kötőanyagának számított; a hitgyakorlást kezdetben törvények írták elő, hamarosan azonban a lakóhelyi közösséghez tartozás normájává lett az oltárközösség, a falu életéből való részesedés természetes formája, módja.
A szekularizáció
A vallásosság helyzete ma
A hazai egyházak belső problémái
FELEKEZETI MEGOSZLÁS MAGYARORSZÁGON (1930)
