Szerzetesség és közelmúlt
Szerzetesség és közelmúlt
Különösen drámaian alakult a hazai szerzetesség története 1945 után. Az iskolák 1948-as államosítása megfosztotta az oktatórendeket hagyományos tevékenységüktől és iskoláiktól, majd ezt a hazai szerzetesek tömeges deportálása és a rendek működési engedélyének megvonása követte. E drasztikus lépések mintegy 60 szerzetesrendet, kb. 2500 férfi és 10 000 női rendtagot érintettek, maradandó kulturális, szociális és lelki értékeket rombolva le. Ezt követően a ferencesek, a piaristák, a bencések és az iskolanővérek működhettek 2-2 házzal és középiskolával, összesen 250 rendtaggal. A helyzet 1989-ben változott meg: megindulhatott a szerzetesi élet újjászervezése. Mintegy félszáz szerzetesrend éledt újjá, és kezdett hozzá az utánpótlás neveléséhez, a hagyományos – oktatási, karitatív-szociális vagy lelkipásztori – tevékenység megindításához, a hazai rendi élet hagyományainak és az egyház, a társadalom igényeinek és szükségleteinek megfelelően.
A ciszterci apátság folyosója, Zirc
H. P.
