Ünnepek, egyházi kalendárium
Ünnepek, egyházi kalendárium
A hétköznapok szürke forgatagában a hazai kereszténység kialakította a maga ünnepeit és jeles napjait. Alapul az egyházi kalendárium szolgált, ám annak előírásai számos, a népéletben meggyökeresedett alkalommal bővültek, Ünnepeinknek nem csupán sajátos hagyománya támadt, hanem formát öltöttek a vallásos népélet jámbor hiedelmei és legendái is, amelyek tudni vélték: árt vagy használ, mire való e jeles alkalmak számon tartása, megtisztelése.
Szent Anna, Szűz Mária és a gyermek Jézus. Táblakép a 18. századból, Ják
Népies kereszt a templom közelében, Bőde-Zalaszentmihályfa
A katolikus egyház kalendáriuma, az egyházi szertartások, a liturgia előírt rendje hazánkban is, csakúgy mint más keresztény országokban, nem csupán a hit és a vallásgyakorlat egyetemességét volt hivatott szolgálni, hanem támogatta, máskor csupán tűrte, hogy a hívő közösség ne csupán kegyes távolsággal szemlélje, hanem saját mindennapjai eseményeivel is összekapcsolja az egyház ünnepeit. A kalendárium így egyszerre volt fontos lelkipásztori eszköz, de a népi vallásosság inspiráló eszköze is; a hazai népélet legfontosabb állomásaivá az egyház ünnepei lettek, a népszerű, nyomtatott kalendárium pedig a parasztember közkedvelt olvasmányává vált.
