Balettművészet
Balettművészet
Balettművészetről a történelmi Magyarországon tulajdonképpen a 19. század végétől beszélhetünk, mivel folyamatos fejlődésre csak jóval az Operaház 1884. évi megnyitása után került sor. Mindarról viszont, ami addig történt – mivel nyoma sem maradt -, elegendő néhány mondatban megemlékezni.
A fából faragott királyfi díszlete 1935-ből
Az ördög jelmeze. Jelmezterv a soproni jezsuiták díszletalbumából (18. század eleje)
Mint ismeretes, népi gyökerű társasági táncokból és egy összetett ünnepi játékformából hosszabb idő alatt fejlődött ki a balettművészet. Nemzetközi művészetté azután Nyugat-Európában terebélyesedett. Önálló formáját a 18. században Franciaországban kapta meg. Ez a művészet elsősorban reprezentatív szerepet játszott: a hatalmat és gazdagságot tette a színpadon is láthatóvá, miközben válogatott közönségnek nyújtott fényűző és látványos szórakozást. Léte és kibontakozása ezért mindenütt a királyi, vagy a leggazdagabb főnemesi udvarokhoz kötődött, ahol nemcsak igényelték ezeket a drága produkciókat, hanem meg is tudták valósítani.
Európai balett – magyar főnemesi kastélyban
Balett a Nemzet Színházban, s a monarchiabeli Magyar Királyi Operaházban
A magyar nemzeti balettművészet megteremtése és továbbfejlődése az Operaházban
Balettművészet a két világháború között
A CSODÁLATOS MANDARIN VISZONTAGSÁGAI AZ OPERAHÁZBAN
VEZETŐ MAGÁNTÁNCOSOK AZ OPERAHÁZBAN 1930-1990 KÖZÖTT
