Merő véletlen, hogy a magyar balett történetének újabb szakasza is negyedszázadnyi időt fog át, de ez az időszak önálló értékű kisebb részekre tagolódik.
Seregi: Rómeó és Júlia
Az első – 1945-49 közötti – rövid periódust a modernizáció jellemezte, A bemutatók közül kiemelendő a – korábban már két alkalommal is a főpróbáig eljutó – zseniális Bartók-mű, A csodálatos mandarin operaházi előadása, Harangozó remek koreográfiájával. Harangozó ezután újrakoreografálja A háromszögletű kalapot, és Térzene címmel sziporkázó balettkomédiát alkot, majd – Jókai novellája nyomán – színre viszi a Furfangos diákokat, amelyben a magyar néptánc inspiratív hatása a leggazdagabban jelentkezik. Cieplinski pedig újabb spanyol balettet mutat be, szimfonikus balettet koreografál, vagyis műfajilag újszerű feladatra vállalkozik. Ugyanekkor tehetséges fiatalok indulnak alkotói útjukra: két szólista dzsesszbalettet készít, Vashegyi Ernő pedig a Petruska újraformálásának gyürkőzik neki, végül a koreográfusi pályán 1948-ban éppen csak elinduló francia művésznő, Janine Charrat hat koncertszámból kialakított estjére kerül sor, amely zeneileg és koreográfiai stílusában is a nyugat-európai neoklasszicizmussal mutatott rokonságot.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.