A munkásmozgalomban

Full text search

A munkásmozgalomban
József Attila fiatalkori versében „az ucca és a föld fiának” vallotta magát, teljes lélekkel csatlakozott a kommunista párthoz, „elvegyülni” akart a mozgalomban. Harmadik kötetének verseiből (Nincsen apám, se anyám, 1929) néhányat még „marxizált” is, azaz ideológiai kívánalmaknak megfelelően átírt.
A negyedik kötet (Döntsd a tőkét ne siránkozz, 1931), majd a Külvárosi éj (1932) programversei beszédes bizonyítékai elkötelezettségének, a „könyvet adtam / a parasztnak és a munkásnak” (Végül) ars poeticájának. A költő bonyolult személyisége, a párt dogmatikus, szektás politikája, az intrikák azonban eltávolították a munkásmozgalomtól. Előbb a moszkvai Sarló és Kalapács fasisztának bélyegezte (a brosúra egyik szerzője József Attila ekkori élettársának, Szántó Juditnak volt a férje), majd „lehagyták”, s a költő is szakított a párttal. A harmincas évek elején írott versei is (Külvárosi éj, A város peremén) a szemléletes valóságképet, a humanizáló tárgyiasságot az ideologikum olykor művészietlen követelményeivel egyeztetik. 1933-ban születtek meg azok az alkotások, amelyek valóban „végső szemléleti egészként” érzékeltették a modern ember világról szerzett tapasztalatait (Téli éjszaka, Óda, Elégia, Reménytelenül). A marxizmus társadalomképét József Attila ekkortájt már a modern pszichológia, a freudizmus emberképével egészítette ki, amint az tanulmányaiból (Egyéniség és valóság, Hegel, Marx, Freud) és verseiből (A hetedik, A város peremén, Eszmélet) kitűnik.

József Attila a „rakodópart alsó kövén”

... és szobra a Parlament melletti téren

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi