Realizmus, népiség

Full text search

Realizmus, népiség
A szociális és nemzeti kérdésekkel való következetes szembenézés igénye a harmincas évek elején induló fiataloknál már meghatározó. A szociális és kulturális munka felé fordulók a parasztságban, a néppel való szolidaritásban vélték felfedezni a kisebbségi értelmiség megmaradásának a lehetőségét. Kezdetben az Erdélyi fiatalok (1930-1940) c. lap körül csoportosultak, s ott voltak a népfrontos jellegű Vásárhelyi Találkozón (1937) is, amely a parancsuralmi törekvésekkel szemben a demokratizmust, az idegen hódító szándékokkal szemben a Duna-menti népek együttműködésének gondolatát állította. Leginkább a realizmus irányába tájékozódtak; realizmusukban egyre inkább harmóniába került a Helikon művessége és a Korunk kemény látása. A kisebbségi létről, a külváros és a szórványok életéről szóló írások megjelentetésére teremtették meg az Erdélyi Enciklopédia kiadót (1939). Bözödi György (1939-1989) a székelység jelenét és történelmét írta könyörtelen realizmussal (Székely bánja, 1938), Asztalos István (1909-1960) a szegénységet rajzolta keserédes ízzel. Szemlér Ferenc (1907-1978) a Nyugat formakultúrájával fogalmazott verseivel milliók szenvedéseire reagált, Horváth Imre (1906-1993) gyémántosra csiszolt négysorosaiban az élet törvényszerűségeinek felvillantására törekedett. Szabédi László (1907-1959) romantikával ölelkező realizmusa már a népiség jegyében bontakozott. A népiség irányába indult Kiss Jenő (1912-1995), s szólalt meg Gellért Sándor (1917-1987) s a paraszti mélységből felbukkanó Horváth István is (1909-1977).
Tehetségek, ígéretek, kezdeményezés volt hát bőven. A kibontakozás azonban elmaradt. A Romániában bevezetett királyi diktatúra a semmire csökkentette a kisebbségek cselekvési lehetőségét, a Bécsi döntés (1940) pedig Erdélyt kettészakította. A Magyarországhoz visszakapcsolt Észak-Erdélyben a Korunkat megszüntették. A Helikon és a Pásztortűz tovább élt, őrizve az erdélyi szellemiséget. A népi, realista irányba tájékozódó fiatalok (Szabédi László, Kiss Jenő, Bözödi György, Asztalos István, Horváth István) időszaki folyóiratot is indítottak (Termés, 1942-1944). A Dél-Erdélyben rekedt félmilliónyi magyarság azonban irodalmi intézmények, kiadók, folyóiratok nélkül maradt.

Tamási Áront végakarata szerint szülőfalujában, Farkaslakán temették el. A nyughellyel átellenben áll Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor alkotása, a kilenctonnás trachitba faragott emlékmű

Mécs László verseskötete „Kosice-Kassa” jelöléssel 1930-ban jelent meg

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi