NYELVÜNK ŐSKORA (Gerstner Károly)

Full text search

NYELVÜNK ŐSKORA
(Gerstner Károly)
A magyar nyelv egyike Európa legkorábban önállóvá vált nyelveinek, hiszen az uráli, majd finnugor s végül az ugor nyelvcsaládból kiválva mintegy 3000 éve teljesen különálló életet él. Hosszú története során mind földrajzi, mind műveltségi tekintetben nagy és változatos utat járt be, s a Kelet-Európából indult népek közül elsőként jutott el a nyugati kereszténységen alapuló kultúrkörhöz.
A Kr. e. mintegy 1000 táján megindult önállósulási folyamat első fázisa az volt, amelynek során az erdőlakó, elsősorban vadászó-halászó életmódot folytató ugorok egyes csoportjai délkelet felé, az uráli átjáró irányába haladva a ligetes sztyeppe területére értek. A földrajzi-természeti változás életmódbeli váltással járt együtt azoknál a magyarrá fejlődő, illetve a magyarrá ötvöződő ugor nyelvjárásokat beszélő nemzetségeknél, amelyek bizonyos fokig már ismerték a lótenyésztést. Erről tanúskodik néhány olyan szavunk, amely a magyaron kívül a mai vogulban és osztjákban is megtalálható: maga a szavunk is ilyen, mely az ugor alapnyelvben jövevényszó, de az átadó nyelvet vagy nyelveket nem tudjuk közelebbről meghatározni. Nagyon valószínű, hogy az ugorság déli csoportjai a lovat meg is ülték, erre utal a szintén ebből a korból származó nyereg szó, valamint a fék is, mely eredetileg a ló irányítására szolgáló zabla- vagy kantárféleség lehetett. A lótenyésztés ismeretére mutatnak a ló életkorát jelölő összetételek: másodfű ‘kétéves’, harmadfű ‘hároméves’ – ezeknek ismerjük a hasonló szerkezetű vogul párhuzamosát is.
A lótartás belső magyar fejlemény
 
„Maga a tárgy a belsőázsiai lovas-nomád életmód legjellegzetesebb eszköze, sőt találmánya, amelyet hiába keresünk a rómaiaknál vagy a kínaiaknál éppúgy, mint a nagy lovas-nomád iráni népeknél, a szkítáknál. Figyelemre méltó, hogy a magyarság a kengyelt nyugat-szibériai, nyilván török szomszédaitól átvette, de a nevét nem, hanem a saját nyelvéből alkotott rá szót. Ez is egyik érdekes bizonyítéka annak, hogy az életmód változtatást nem egyetlen népnek a kényszerítő hatása alatt, hanem önállóan hajtotta végre, és elemeit hol egyik, hol másik szomszédjától vette át.” (Ligeti Lajos: Az uráli magyar őshaza. Bp., 1943. 59.)

Vadászó nomád fejedelem

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi