Szófaji változások Kettős szófajúság

Full text search

Szófaji változások
Kettős szófajúság
A szófajok nem változatlan kategóriák. Állandóan folyik egyes szavak átáramlása egyik szófaji csoportból a másikba; gyakran úgy, hogy a szó eredeti szófaja is megmarad, s így a szó kettős szófajúvá válik; ritkábban úgy, hogy teljesen végbemegy a szófajváltás. Például az eredeti melléknévi jelentés mellé szótárilag teljes értékűen főnévi jelentés is kialakult a puszta, öreg, gazdag stb. szóban; a főnévi jelentés mellé határozószói jelentés a vasárnap szóban; a határozószói jelentés mellé főnévi jelentés a reggel, nappal szóban; a főnévi jelentés mellé melléknévi jelentés az özvegy, ifjú, rab stb. szóban. E szavak tehát több szófaji kategóriába is beletartoznak. Az adott mondatban azonban mindig el lehet dönteni, hogy milyen szófaji értékben szerepelnek. – Más esetekben a szófajváltáskor az eredeti szófaji használat teljesen megszűnik, például az ipar ‘iparkodó, szorgalmas’ jelentésű melléknevet a nyelvújítás során ‘szorgalom, munka’ jelentésben kezdték használni, később a főnevet ‘Industria’ jelentésre szűkítették le. Néha igealakok főnevesülése is megtörtént. Egyes igék megmerevedtek valamelyik alakjukban, és így valamely dolog (személy vagy jelenség) nevévé váltak. Így lett például a nefelejcs (ne felejts!) virágnévvé, a rikkancs (rikkants!) ‘utcai újságárus’ jelentésű főnévvé stb.

Az igék (idő-szók) jellemzése Gyarmathi Sámuel Okoskodva tanító magyar nyelvmesterében (1794)
I. Alapszófajok
 
1.ige (megy, kinyílik, van)
2.főnév (asztal, katonaság,
homok, futás, szépség stb.)
3.melléknév (piros, okos, nagy)
4.számnév (három, harmad,
harmadik, sok)
5.határozószó (reggel, egyedül)
6.igenév (tanulni, futó,
megtanult, megírandó, írva)
7.névmások (én, enyém, valaki)
 
II. Viszonyszók
 
1.álszók (csak toldalékértékük van)
a)az összetett mondatrészek
segédigéi és segédigenevei
(Péter szorgalmas volt;
beteg lévén nem ment el stb.)
b)a jövő idő kifejezésére
szolgáló fog segédige (tanulni fogok)
c)volna igei segédszó
d)névutó (ház mellett)
e)a névelők (a ház, egy fiú)
2.kötőszók (és, vagy, hogy stb.)
3.partikulák (alig két méter, mit is kell tennem, bár elmehetnék)
4.módosítószók (talán, valószínűleg)
5.felelőszók (igen, nem, persze)
 
III. Indulatszók
 
1.érzelmet, indulatot kifejező
indulatszók
(óh!, brr!, au!, pfuj!)
2.partnert igénylő indulatszók
és állathívogató és
-terelő indulatszók
(hopp!, hajrá!, ejnye!,
gyi!, sicc!, pipipi!)
3.hangutánzó indulatszók
(miau, kukurikú, mee,
reccs, puff)
 
A mai magyar nyelv szófaji rendszere

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi