A beszélők és a hallgatók általában felismerik azt a típust, amelybe az éppen elhangzó vagy olvasott szöveg tartozik. A szövegtípust a következő jegyek jellemzik: szóbeli vagy írásbeli; monologikus vagy dialogikus; tervezett vagy spontán; a beszédtárs jelen van vagy nincsen jelen. A szövegtípust tovább alakítja a szöveg funkciója, valamint az a kommunikációs színtér és közösségi hagyomány, amiben megvalósul egy szöveg. Eszerint az írásos szövegtípusok jelentős része monologikus, tervezett és a beszédtárs nincsen jelen (ilyenek az irodalmi műfajok, a hivatalos iratok, a sajtó szövegtípusai). A beszélt szövegtípusok egy része monologikus (ilyen például az előadás, a szónoki beszéd), s ezek tervezettek, a beszédtárs(ak) pedig általában jelen vannak. Más beszélt szövegtípusok dialogikusak, inkább spontának és a beszédtársak jelen vannak (ilyen például a vita, a beszélgetés). Kommunikációs színtér szerint beszélhetünk a mindennapi élet, az intézmények (az iskola, a parlament, a kórház), a sajtó, a tudomány, az egyház, az irodalom szövegtípusairól.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.