A szóalkotás

Full text search

A szóalkotás
A szóalkotás a szókincs bővülésének egyik lehetséges módja: a nyelvben meglévő elemek felhasználásával hozunk létre új szavakat, így a szóalaktannak fontos része. A legfontosabb szóalkotási módok a szóképzés, valamint szóösszetétel (amelyekkel e könyvben is külön fejezetek foglalkoznak), de ezeken kívül léteznek egyéb szóalkotási módok is.
1. Szóelvonásnak nevezzük azt a szóalkotási módot, amikor egy alapszót képzett vagy összetett szónak vélnek, s képzelt alapszavát vagy végződését önállóan használják. Így született a régiségben a gyár főnév a gyárt igéből: az ige -t végződését tévesen képzőnek ítélte a nyelvérzék, s elvonta belőle a gyár alapszót. Hasonlóan keletkezett a vádol igéből a vád főnév is. Olykor képző is önállósulhat elvonással: így jött létre az izmus főnevünk. Napjainkban főleg igék születnek szóelvonással. Ezek olyan összetételekből jönnek létre, amelyek utótagja igéből képzett főnév, s az összetételről vonjuk el a képzőt: nagymosás > nagymos, szakdolgozat > szakdolgozik.
2. A szórövidülés esetén úgy változik meg a szó alakja, hogy vagy csak a szó eleje, vagy a vége marad meg: tulaj (a tulajdonosból), presszó (az eszpresszóból). Előfordul, hogy a rövidüléssel keletkezett szót képzővel látjuk el: csok-i (a csokoládéból), cig-i (a cigarettából). A keresztnevekből alakult becenevek között igen gyakori a rövidítéses továbbképzés: János > Jan-i, Jan-csi; Katalin > Kat-i, Kat-ó.
3. Szóvegyülésről akkor beszélünk, ha két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának keveredésével jön létre új szó, amelynek jelentése hasonló vagy egyezik azokéval, amelyekből létrejött: csupa X kopasz > csupasz; zavar X kerget > zargat.
4. A szóvegyüléstől el kell különítenünk a szóösszerántást. A szóösszerántás esetén két különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy harmadik az előzőektől eltérő jelentésű szó, így jött létre a, csőből és az orrból például a csőr, vagy legújabban a csatorna és az alagút szavakból a csalagút.
5. Szóhasadásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, s idővel ezek a változatok jelentésben is elkülönülnek egymástól: csekély ~ sekély, éberen ~ ébren, vacok ~ vacak.
6. Nyelvünk legújabb s napjainkban igen gyakori szóalkotásmódja a mozaikszó-alkotás. Elsősorban tulajdonnevek, azokon belül is intézménynevek jönnek létre ilyen módon. Alapvetően két fajtája van. A betűszók egy szókapcsolat kezdőbetűiből alakulnak, s abban különböznek a rövidítésektől (pl., vö., Ft), hogy kiejtésükkor betűejtést alkalmazunk: MÁV (Magyar Államvasutak), ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), KLTE (Kossuth Lajos Tudományegyetem). Ritkábban köznévi betűszók is keletkeznek, ilyen például a tv (televízió). A mozaikszók másik típusa a szóösszevonás. Ezek nem csupán a szavak vagy szóösszetételi tagok kezdőbetűiből alakulnak, hanem szóeleji betűcsoportokból állnak össze: Mavad (Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság), Helir (Hírlap-előfizetési Iroda). Köznévi szóösszevonás például a gyes (gyermekgondozási segély), valamint tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült a közért (Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság).
7. A népetimológia vagy szóértelmesítés az az egyébként ritka szóalkotási, helyesebben szóalakítási folyamat, amikor egy – általában – idegen szót egy már ismert szóhoz hasonlóvá formálunk, mintegy „megmagyarítunk”. Így keletkezett a latin tuberosa alakból a tubarózsa, a török eredetű kara katna (‘fekete madár’) szerkezetből a kárókatona. Ehhez a szóalkotásmódhoz sorolhatjuk az általában játékos szótorzításokat is: nyögdíjas a nyugdíjasból.
A szóalkotásokon belül el kell különítenünk egy sajátos réteget: a spontán szóalkotással szemben a tudatos, mesterséges szóalkotást, mely leginkább a nyelvújítás korára volt jellemző. Kedvelt eljárása volt a képzés, az összetétel, az elvonás vagy a szóösszerántás is.

Mozaikszavak elsősorban cégek neveiben fordulnak elő

Morfológiai tanulmányokat tartalmazó egyetemi jegyzet
Gyár, Helmeczy 1832 (Jelenkor 1 : 53 és Phil. Műsz.). Elvonás a gyárt igéből. – Helm. úgy látszik szóbelileg már előbb közölte Széchenyivel, ki rögtön elfogadta és terjesztette (Vil. 1831. 466): ez okból neki is tulajdonították. – Toldy (M. Költ.) a gyárt is Szemerének tulajdonítja. Igaz, hogy Szem. Följegyz. közt (1 : 222) az erőmív (maschine) mellé, más tintával, oda van írva: gyár, de ebből csak az következik, hogy Szemere a gépet akarta gyár-nak nevezni. Nyulasnál 1800 (Erd. orv. viz.) fabrica: gyártalom. – Jelenk. 1 : 194 : gyártvány, fabricatum: Fog. (1845) már gyártmány. – Gyárnok Tzs. (1835), de már gyáros Tzs. (1838). – Gyári Fog. (1845); gyáripar, gyármunkás Ball. (1872).
Egy szócikk a Nyelvújítási szótárból

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi