A szószerkezetcsoportok
A szószerkezetcsoportok
A szószerkezetek egymáshoz kapcsolódhatnak, s nagyobb egységeket alkothatnak a mondatban. Ezeket nevezzük szószerkezetcsoportoknak. Három alaptípust különböztetünk meg.
1. A szószerkezetlánc végig alárendelő szószerkezetcsoport: az alaptag bővítménye egyben alaptagja egy újabb bővítménynek (és így tovább). A szószerkezetlánc tagjai hierarchikus viszonyban állnak egymással: szeret idegen nyelveket tanulni.
Ábrázolva (A=alaptag, B=bővímény):
| A | szeret |
| ↑ |
| B és A | tanulni |
| ↑ |
| B és A | nyelveket |
| ↑ |
| B | idegen |
2. A szószerkezetbokor elsősorban alárendelő, másodsorban mellérendelő szószerkezetcsoport. Benne egy közös alaptaghoz két vagy több különnemű bővítmény csatlakozik, melyek között közvetlen kapcsolat nincsen, semleges viszonyban állnak egymással: a szobában könyvet olvas. Ábrázolva:
🡭 🡬
| A | olvas |
| B | szobában | könyvet |
(Hasonlít a szószerkezetbokorra az a szószerkezetcsoport, amelyben egy alaptagot mellérendelő szerkezettel bővítünk, tehát: vettem tejet és kenyeret. Itt a két bővítmény között egyszerű kapcsolatos viszony van.)
3. A szószerkezetsor végig mellérendelő jellegű szószerkezetcsoport. Általában különnemű mellérendelő szószerkezetek összekapcsolásával jön létre: kellemetlen és szemtelen, tehát ellenszenves. Ábrázolva:
(kellemetlen–szemtelen)→ellenszenves
(kellemetlen–szemtelen)→ellenszenves
(A zárójel a szorosabb összetartozást jelöli, a – jel a kapcsolatos mellérendelést, a → jel pedig a következtetőt.)
Grammatikai kötöttségű vonzat
Egy adott szónak nemcsak jelentése, hanem grammatikai kategóriája is megkívánhatja a kiegészülést. Ilyen pl. a melléknevek esetében a fokozás. Bármilyen jelentésű fokozott melléknév bővítési lehetősége megnő. Középfokban megjelenik egy kötelező és egy fakultatív bővítmény. Pl.: Péter egy fejjel magasabb az apjánál. Kötelező vonzat a hasonlító határozó: apjánál, fakultatív vonzat a fok-mérték határozó: (egy) fejjel. A felsőfok fakultatív bővítménye a partitívusz, azaz a részelő határozó, pl.: Péter a legmagasabb a fiúk közül.
Egy adott szónak nemcsak jelentése, hanem grammatikai kategóriája is megkívánhatja a kiegészülést. Ilyen pl. a melléknevek esetében a fokozás. Bármilyen jelentésű fokozott melléknév bővítési lehetősége megnő. Középfokban megjelenik egy kötelező és egy fakultatív bővítmény. Pl.: Péter egy fejjel magasabb az apjánál. Kötelező vonzat a hasonlító határozó: apjánál, fakultatív vonzat a fok-mérték határozó: (egy) fejjel. A felsőfok fakultatív bővítménye a partitívusz, azaz a részelő határozó, pl.: Péter a legmagasabb a fiúk közül.
