A magyar nép és nyelv eredetéről a máig leghevesebb vitát a múlt század utolsó harmadában folytatták. Az ún. „ugor-török háború” megosztotta mind a kutatókat mind a közvéleményt. Ez utóbbi inkább a Vámbéry Ármin által hirdetett és bizonyítani vélt török-magyar rokonsággal rokonszenvezett, mintsem a „halzsíros atyafiakat” felvonultató Budenzcel, Hunfalvyval. A nemzeti hiúság bajnokai örömmel üdvözölték Vámbérynak A magyarok eredete című „ethnológiai tanulmányát” (1882), amelyben azt állítja, „hogy a magyar nyelvnek és a magyar fajnak az alapja, a magva török, s ami kis finnugor szórvány itt-ott akad benne, az másodlagos, jövevény elem”. Vámbéry bőséges számban közölt török-magyar etimológiáinak nagy részéről Budenz kimutatja, hogy azok kegyes csalásokkal születtek. A vita során Vámbéry egyre inkább visszakozott, s végül már kijelenti, hogy csak a magyar NÉP török, a magyar NYELV nem egészen az, csupán kétharmad részben. Ez után a vita után tudományos súllyal a magyar nyelv török rokonsága többet nem merült föl, bár laikus kísérlet ennek bizonyítására még a közelmúltban is napvilágot látott.
Az, hogy egy nyelv melyik nyelvcsaládba tartozik, nem értékítélet, hanem tudományos tény. A magyar nyelv finnugor, uráli eredete szintén nem értékítélet. Nem azért vagyunk finnugorok, mert azt valakik, külföldi erők kitalálták, magyar bábjaik, követőik pedig elhintették, ugyanis mi nem finnugorok lettünk, hanem a nyelvünk finnugor.
Könyv nyelvrokonainkról
Lapp teherszán
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.