A magyar nyelv változásaiban és fejlődésében fontos szerepet játszottak és játszanak a nyelvi kontaktusok.
E problémakör kérdéseit csak napjainkban kezdik behatóan vizsgálni. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kutatók a nyelvi interferenciának (kölcsönös hatásnak) s ez a modern nyelvészet egyik legizgalmasabb problémájává vált. De e kérdések tisztázása folyamán ellentétes nézetek, sőt szembenálló nézetek születtek. Így a nyelvészeti irodalomban már évek óta élénk vita folyik arról, milyen mélyen hatolhat be az átvevő nyelv rendszerébe a nyelvi kontaktusok útján bekerült idegen elem, s milyen nyelvi szintekbe lehet egyáltalán behatolni.
A magyar–keleti szláv, a Duna-Kárpát-medence, az euro-ázsiai nyelvi area északi részének, az uráli–germán; a keleti szláv–germán, az indiai szubkontinens, a magyar–angol, az indonéz (Bahasa Indonesia) és más nyelvek és nyelvjárások tanulmányozása során arra a következtetésre juthatunk, hogy a nyelvi interferencia dinamikája, hatékonysága, a nyelvi szintekbe való behatolhatóság, a nyelvek genealógiai és topológiai mivoltától, a nyelvi kontaktusok típusától, intenzitásától, időtartamától és más külső és belső nyelvi tényezőktől függ.
Egyes ellentétes nézetek abból erednek, hogy a nyelvészek különféleképpen határozzák meg a nyelvi interferencia fogalmát. Ugyanis a kutatók gyakran nem különböztetik meg a nyelvi kontaktusok folyamatát ezek eredményeitől. A nyelvi kontaktusok eredményei pedig a nyelvi interferenciában nyilvánulnak meg, amelyen gyakorlatilag a nyelvi érintkezések okozta nyelvi eltéréseket kell értenünk.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.