A ritmus: az emberi tudat számára érzékelhető sorozatos ismétlődés, a teremtett világ vagy az ember által alkotott környezet érzékszervekkel felfogható, felismerhető tér- és időbeli rendezettsége.
A versritmus: a mondott vagy hallott szöveg sorozatosan ismétlődő, érzékelhető és felismerhető hangzásbeli rendezettsége.
A verses szövegformát a szépirodalom, azon belül is a zenével, énekkel, tánccal is egybefonódó régi, közösségi szerepű szóbeli költészet hozta létre, de a későbbi, írásbeli költészet is megtartotta és továbbfejlesztette.
A vers és a költészet szorosan, de nem elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Lehet verset (például reklámverset) formálni költészet nélkül, és lehet költői művet (prózakölteményt) írni vers nélkül.
Minden vers közös jellemzője egyetlen „fordulat”: a verssor. (A „versus” a régi latin nyelvben az eke sorvégi „fordulatát”, a felszántott föld egy barázdáját jelentette.) A legtöbb európai nyelvben a „vers” szó megfelelője ma is csak egyetlen sorra vonatkozik. Ez az elemi egység, amely – különféle nyelvi tényezők rendeződése által – további, kisebb egységekre tagolódhat, illetve nagyobb egységekbe rendeződhet.
A vers és a zene ritmusának közös hangtani alapja a hang fizikai szerkezete, amelynek tényezői az erősség, a magasság, az időtartam és a hangszín (vagy hangminőség). Ezek a tényezők a természetes élőbeszéd folyamatát is érzékelhető részekre tagolják (beszédritmus).
A versritmus mesterséges, ember által létrehozott hangzásbeli rendezettség, de ugyanazokkal a természetfeletti eredetű sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a természet világrendjében is felismerhetők és az ember ritmusérzékét is kialakították.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.