Vers és próza
Vers és próza
A szépirodalmi művek szövegformája alapvetően kétféle lehet: vers és próza. A szövegformák és a közlésformák történetileg összefüggnek ugyan egymással, de nincs közöttük közvetlen vagy kizárólagos kapcsolat. Versben írt dráma, regény vagy bölcseleti eszmefuttatás (elmélkedés) éppenúgy előfordul a szépirodalomban, mint prózában írott költemény.
A verses szövegformában a hangzásbeli rendezettség, a hangritmus erősebben érvényesül, mint a gondolatok tartalmi, értelmi rendezettsége. A prózában épp fordítva: a gondolati rendezettség sokkal inkább meghatározza a mű jellegét, mint az esetleg hangosan elmondott vagy felolvasott szöveg hangzásvilága.
Odysseus és a Szirének c. munkája Homérosz egyik eposzának hősét, a hős egyik kalandját idézi
Cantata profana címmel készült Bartók egyik nagyzenekarra írott műve és Kovács Margit laposreliefje is. Az eredeti témát (a szarvassá változott fiúk történetét) a román népköltészet egy epikus műfajából (Kolinda) ismerte Bartók Béla
