Jogász-színész-drámaíró?

Full text search

Jogász-színész-drámaíró?
A 19. század elején a nem-nemesi származású fiatalemberek számára a karrier első lépcsőfoka az ügyvédi diploma megszerzése volt: ez jogosította fel őket vármegyei vagy városi tisztségek betöltésére, szellemi-művészeti foglalkozások gyakorlására.
Az átlagosnál műveltebb, gimnáziumi alsóbb osztályokat végzett, latinul is értő kecskeméti takácsmester 1791-ben született legidősebb gyermeke, ifj. Katona József szintén ezt az utat járta; kecskeméti és szegedi tanulóévek után 1808-tól Pesten bölcsészetet, majd jogot hallgatott.
A kettős városban, Pest-Budán ekkor játszó magyar színtársulattal alighanem azonnal kapcsolatba került: egy 1813-as színlapjuk a „társaságunkhoz viseltető ötesztendei jószívűségé”-ről beszél. 1812-ben (Békesi József néven) műkedvelő színészként szerződést is aláírt velük. Játszott olykor vezető szerepeket is: rablóvezért éppúgy, mint Szent István királyt. Déryné Széppataki Róza, a társulat fiatal primadonnája egy korabeli hősszínész követelményeit állítja naplójában vele szemben – azaz, hiába jó képességű és szép termetű, ha nem férfiszépség és nincs színfalhasogató hangereje.
A színész Katonánál több hasznát vette a társulat az olvasott joghallgató műsorgyarapító tehetségének. 1811 a fordítások, 1812 a dramatizálások éve volt, 1813 pedig már az eredeti, történeti tárgyú drámáké. Azt is mondhatjuk: néhány év alatt járta be azt az utat, amelyhez a magyar drámairodalomnak több évtized kellett. Katonát jellegzetesen egyművű drámaírónak, a Bánk bán szerzőjének szokták tekinteni. Fogalmazzunk pontosabban: egy drámai hőstípus lehetséges konfliktus-rendszere érdekelte igazán. A mindenkori „második emberé”, aki eléggé tekintélyes ahhoz, hogy döntése sokak életére hasson, ám aki bármikor szembekerülhet a zsarnoksággá torzulható, befolyásolható, de isteni eredetűnek vélt királyi hatalommal. A francia novellából írt Aubiny Clementia (1813) öreg de la Châtre marsallja öt királyt szolgált kardjával, amikor a vallási meggyőződés – a 16. századi vallásháborúk korában vagyunk –, a hatalomvágy és a vitézi-lovagi öntudat együttesen teszik felségárulóvá. Trocnova János királyi kamarásból az idegengyűlölet, a hatalomvágy és a húga meggyalázásáért forralt bosszú formált Ziskát, udvaroncból huszita vezért (1813). Ezek a hősök már jóval bonyolultabb jellemek voltak, mint az általa látott-játszott lovagdrámák belső vívódások nélküli, állandóan vitézkedő „leventái”.
De írt Katona karácsonyi darabot (Luca széke, 1812), és versenyre kelt a német színház kenetteljes és történelmietlen Szent István-drámájával (Giržik: István, a magyarok első királya, 1813), átdolgozva azt. Buzgalmában nem csekély szerepet játszhatott a törekvés, hogy méltó „rollékat” írjon szerelme, Széppataki Róza számára. A „K. J.” monogrammal küldött vallomás azonban válasz nélkül maradt, hiába kérte a szófukarságáról közismert Katona a kor szerelmi jeladásával a rózsaszín vagy fekete szalag küldését. A nem különösebben szép, de az ártatlan fiatal leányok szerepeiben és énekesnőként is mind nagyobb sikereket arató Róza még a névrövidítést sem tudta feloldani hasonló monogramú ismerősei körében – a joggyakorlatáról visszatérő Katonát már azon a néven látta viszont, amelyen halhatatlan lett színháztörténetünkben: Déryné... A csalódott szerelmes drámaírói „bosszút” állt: A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között c. vígjáték (1814) bemutatóját azonban maga Déryné akadályozta meg, önmagára ismerve a főszereplőben, bármennyire hiánycikk volt a jó vígjáték akkoriban (is).
Mégsem ez volt Katona József színházi pályafutásának záróköve. Színészként aznap lépett fel utoljára (1813. augusztus 19-én, Szent István napjának előestéjén), amikor ügyvédi záróvizsgáját letette: gyakorlóévében csak írói vagy fordítói minőségben szerepelhetett a színlapon, színészként – a kor felfogása szerint – már nem. 1815-ben pedig már a játszóhelyét vesztett társulat készülődött útra. Ma már tudjuk: Katona fiatalkori színpadi műveiből párat a vándorszínészet játszott ugyan, de a romantika nagy ízlésfordulatát ezek nem élték túl.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi