A katolikus egyház újjászerveződése

Full text search

A katolikus egyház újjászerveződése
A barokk művészet magyarországi meghonosításában a Jézustársaság (a jezsuita szerzet) járt az élen, mivel – a korábbi sikertelen kísérletek után – a 17. század elejére mind a királyi országrészben, mind Erdélyben meg tudott telepedni. A Pozsony melletti Sellyén, valamint Kolozsvárott jezsuita rendházakat és kollégiumokat alapítottak, s noha ezek nem bizonyultak hosszú életűeknek, mégis több diákot sikerült a rend számára kinevelniük. Az 1615-ben Nagyszombatban létesített kollégium viszont már megszakítás nélkül működött a későbbiekben, s a katolikus művelődés első számú fellegvára lett. Rövidesen Győrött, Sopronban, Trencsénben és más városokban is jezsuita tanintézetek jöttek létre, s bennük jól képzett, többnyire Rómában tanult páterek oktattak. A rendi előírásoknak megfelelően az egyes kollégiumok gazdag könyvtár összeállítására is törekedtek, különösen a pozsonyi és a nagyszombati könyvtárjegyzék mutatja, hogy az európai katolikus tudományosság legújabb alkotásait is beszerezték a rendi könyvtárosok.
A rendházak, iskolák és könyvtárak mellett természetesen sorra épültek a jezsuiták templomai is. A mintát a római Il Gesú szolgáltatta, ennek újszerű építészeti megoldásait követték Európa-szerte. A magyar királyság egyik legtekintélyesebb főura, Esterházy Miklós nádor költségén épült fel 1629–1637 között az első magyarországi barokk épület, a nagyszombati jezsuita templom. Római és bécsi mintára készült, olasz építészek, a Spazzo testvérek tervei szerint. A belső dekoráció szintén olasz és osztrák mesterek munkája, ők már valamennyien a kor divatos barokk stílusa jegyében alkottak. Hamarosan elkészült a győri Szent Ignác, majd a soproni Szent György templom is, hasonló stílusban. Ezekkel indult útjára Magyarországon a barokk művészet, amely két évszázadra rányomta bélyegét a hazai kultúra arculatára.
A jezsuiták mellett más szerzetesrendek és világi papok ugyancsak felhasználták a barokk művészet kínálta lehetőségeket rekatolizációs tevékenységükhöz. A század közepétől a ferencesek templomai, népszerű prédikációi, imakönyvei és ájtatossági munkái révén a barokk a falusi-mezővárosi környezetben is tért hódított, sőt később még a protestáns prédikátorok némelyike is hatása alá került. De részt vettek a rekatolizáció és a barokk ízlés terjesztésében a királyi hivatalok is, főként a Bécsben vagy Prágában székelő kancellária. Ferencffy Lőrinc királyi titkár például nyomdát szervezett Bécsben 1628-ban, hogy a katolikus könyvkiadást fellendítse. A 16. században létrehozott nagyszombati, majd az 1608-tól működő pozsonyi tipográfia össztermelése még mindig kevesebb volt, mint a protestáns könyvsajtóké, s csak a külföldön nyomtatott könyvek tudták némileg ellensúlyozni az e téren mutatkozó protestáns fölényt.
A magyarországi katolikus megújulás vezéregyéniségének, Pázmány Péternek a környezetében magyar jezsuiták és világi papok egyre növekvő létszámú csoportja kezdte meg írói tevékenységét a katolicizmus újraerősítése érdekében. Literátori munkásságuk szorosabb kapcsolatban állt a gyakorlattal, mint azon országok katolikus irodalma, amelyekben nem volt számottevő a protestantizmus térhódítása. A három részre szakadt ország területén sok felekezet élt együtt, a többség protestáns volt, a Rómához hű íróknak ezek ellenében kellett hatniuk, a hívek visszahódítása létkérdésnek számított.
Noha az itáliai egyházi irodalom sok tekintetben példaképül szolgált a magyar klérus írói számára, az onnan érkező hatásokat hazai környezethez kellett alakítaniuk, másként aligha számíthattak sikerre. Az egyik fő célnak a katolikus dogmarendszer védelme és népszerűsítése számított, a másik a kegyesség elmélyítése és az erkölcsi tanítás volt. Ennek megfelelően elsősorban a próza fejlődött, azon belül is vitairatok és prédikációk jelentek meg a legnagyobb számban. Rajtuk kívül olyan ájtatossági munkákat is kiadtak, amelyek egyik hagyományos műfajba sem sorolhatók be egyértelműen. A művészet (ars) a lelki haszon (utilitas), a kegyesség (pietas) és a dogma szolgálatában állt, így volt ez az európai egyházi irodalomban mindenütt, s ez a tendencia határozta meg a magyar barokk irodalom kezdeti szakaszát is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi