A 16-17. századi protestantizmus igen sokat tett a magyar tudomány fejlődéséért, ez úgy volt lehetséges, hogy először a humanizmus eredményeit igyekezett integrálni, később pedig az egyes felekezeteken belül jelentkező megújulási mozgalmak, a puritanizmus és a pietizmus nyújtottak új módszereket és távlatokat, főként a pedagógia területén.
A korai magyar protestáns tudományosság legkiemelkedőbb egyénisége kétségkívül Szenci Molnár Albert volt.
A protestáns humanizmus nemcsak a humán tudományokat foglalta magába, a 16. században ennek hatására jelent meg a magyar nyelvű gyógynövénytan Melius Péter (1532-1572) debreceni reformátor Herbáriumában, az orvostudomány pedig Balsaráti Vitus János (1529-1575) elveszett műveiben. Volt kísérlet a jogi tudományok megújítására is: Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601) marosvásárhelyi református tanár és történetíró például a magyar jogrendszert próbálta meg összehangolni a római joggal. A legfontosabb terület azonban végig a nyelvtudomány volt, ezen belül is a szótár- és nyelvtanírás.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.