A ferencesek és jezsuiták
A ferencesek és jezsuiták
A bencés, a ciszterci, a pálos, a premontrei rendházak könyvállománya nagyobbrészt elpusztult a 16. század folyamán, de a 17. század közepétől azok a rendek, amelyek szerepet vállaltak az új katolikus iskolai rendszer megteremtésében, könyvtáraik fejlesztését központi kérdésnek tartották. A 17. század közepétől Magyarországon is aktív, és nagyon sikeres piarista rend mellett, a leleszi premontrei bentlakásos iskola ez idő tájt már versenyre kelhetett a sárospataki református kollégiummal is. Külön hely illeti meg azonban könyvtártörténetünkben a ferences és a jezsuita rendet. A ferences rend házai úgy helyezkedtek el a hódoltság körül, hogy a missziós munkát folyamatosan tudják támogatni. A könyvtárak állománya sem a tudós kutatómunkára szerveződött gyűjtemények képét mutatja, sokkal inkább a világi papi teendőket is ellátó szerzetesek napi felkészülését segítették. Ennek megfelelően hangsúllyal szerepelnek a könyvtárak jegyzékein a beszédgyűjtemények, a bibliakommentárok és a vitázó iratok. Nagy szerepe volt a rendnek a magyar nyelvű olvasmányok terjesztésében is. Jóllehet a jezsuita könyvtárak tematikai összetételét alapjában a központi rendi előírások határozták meg (Ratio studiorum 1541, 1586), az egyes állomások könyvtárai szembetűnően eltérnek egymástól aszerint, hogy residentiáról, kollégiumról vagy éppen missziós állomásról van szó. A jezsuita egyetemi könyvtár Nagyszombatban természetesen ismét más funkciójú gyűjtemény volt, így annak nagysága, tartalmi heterogenitása eltért akárcsak a nagyobb központi rendháznak számító pozsonyiétól is. A legtöbb rendház könyvtáráról (Pozsony, Kassa, Turóc, Zsolna, Sopron, Nagybánya, Ungvár) 1750 előttről is tényleges katalógussal rendelkezünk. Ezek láthatóan ugyanabban a szakrendben sorolják fel az egyes művek legfontosabb bibliográfiai jellemzőit.
Egészen másfajta tudatosság jegyében alakultak ki azok az egyetemi könyvtárak, amelyek részben megszűntek, részben máig is hozzáférhetőek. A protestáns egyetemalapítási próbálkozások sikertelensége mellett a jól szervezett jezsuita rend 1750 előtt három olyan intézményt alapított, amely közül kettő egyetem, egy pedig akadémia volt. A kolozsvári Báthori-egyetem könyvtárának egy részét posszesszorbejegyzések alapján sikerült rekonstruálni. A nagyszombati katalógusok már a jezsuita módszeres, tervezett állományépítés dokumentumai. A kassai akadémia könyvtára tulajdonképpen a rendház könyvtára volt. Láthatóan törekedett a rend egy olyan könyvtár létrehozására, amely méltó ellenpárja a helyi „Bibliotheca Publica” gazdag, de alapjában véve protestáns arculatú gyűjteményének.
