Rákóczi érlelődő hivatástudata
Rákóczi érlelődő hivatástudata
A hős anya Sobieski János lengyel király pártfogását kérve, fiát a krakkói udvarba s egyetemre szánta, de gyermeke császári fogolyként Bécsből a csehországi neuhausi jezsuita kollégiumba került. 1688 tavaszától kezdett gimnáziumi éveit prágai egyetemi tanulmányai követték; a kilencvenes évek elejétől bécsi, majd olaszországi utazásának élményei, utána kölni házasságkötésének eseményei következtek. A magyarországi birtokaira hazaköltözött Rákóczi herceg később a főúri-nemesi szervezkedés tagjaként titkos levelezést kezdett XIV. Lajossal, mire a levélvivő Longueval kapitány árulása folytán 1701. április 18-án letartóztatták. Felségárulási pere alatt a vérpad elől bravúrosan megszökött bécsújhelyi börtönéből, előtte november 7-i kelettel latin episztolát hagyott hátra I. Lipótnak. A merész tollú levélíró igazságot és törvényes eljárást kért „császári szent fölségétől”, akinek „legalázatosabb, legengedelmesebb és leghűbb alattvalója és szolgája: Rákóczi Ferenc fejedelem”. Lengyel földön menedéket, Sieniawska hercegnőnél nagylelkű pártfogást találva, a szintén Varsóba menekült Bercsényi Miklóssal titkon történt találkozó után levelezés útján segítséget kerestek a francia udvarnál. Amikor a tiszaháti kurucság küldöttei rejtekhelyén föltalálták Rákóczit, 1703. május 3-án kibocsátotta egységre hívó Brezáni kiáltványát „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és a szabadságért, aranyos feliratú piros selyemzászlók kíséretében.
