A csehszlovákiai magyar irodalom

Full text search

A csehszlovákiai magyar irodalom
Hat és fél esztendő után, 1945 tavaszán szabadult a szlovák nép a fasizmus alól. A szlovákiai magyar kisebbség azonban még esztendőkig nem járhatott emelt fővel: az első csehszlovák köztársaság széttörésében kiáltották ki bűnösnek. Tanúból vádlottá tétettek; a kitelepítések, a reszlovakizáció, a jogfosztottság évei következtek. A magyarok a második csehszlovák köztársaságban csak 1948-ban kaptak állampolgárságot.
Szabaddá lett újra a magyar írás; 1920 után harmadszor indulhatott újra a csehszlovákiai magyar irodalom. Ez a kezdés volt a legnehezebb: nemcsak az irodalmat kellett újrakezdeni, de az egész magyar nyelvű kulturális tevékenységet is. Nem volt iskola, nem volt újság, nem volt kiadó, nem volt színház, nem volt író, s alig-alig maradtak meg magyar értelmiségiek. A jogfosztottság, a diszkriminációs intézkedések következtében megritkult, százezrekkel fogyott, fej nélkül maradt az egymilliósként indult népcsoport.
A szlovákiai magyarság otthon maradt írói az emberiség elkötelezettjeiként szólaltak meg, a sérelmek, a kitagadottság után is. S jelentkeztek az alig húsz esztendős fiatalok, akik iskoláikat többnyire földönfutóként végezték. Egri Viktor (1898-1982) és Sas Andor (1887-1962) volt az első ösztönzőjük s Fábry Zoltán (1897-1970) fogta fel és javítgatta leginkább akadozó hangjukat, s adta tovább a csehszlovákiai magyar irodalom két korszakának az örökségét: a humánumot, a népek és kultúrák tiszteletét, az ember az embertelenségben erkölcsi parancsát.
A vox humana fóruma, a magyar kisebbségi élet folyóirata az 1959-ben induló Irodalmi Szemle lett; a jelentkező írók, történészek, szociológusok, folkloristák ott találtak otthonra. Szerkesztői közül Dobos László (1930-) volt a leginkább meghatározó, „az összeszorított fogú, kérdéseket kikiáltó és feleleteket váró strázsa” –, ahogy Fábry Zoltán írta róla. Az ő nevéhez kapcsolódik nagymértékben a Madách Könyvkiadó (1969) létrehozása is. Olyanféle eszméltető, alapozó munkát végzett a második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalomban, mint Kós Károly a két világháború közötti erdélyi magyar művelődésben. Regényeiben a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét és történelmét ábrázolta; a hagyományos epika és a modern regénytechnika eszközeivel.

Szilágyi Domokos első felesége, Hervay Gizella költő, aki gyermekük, Kobak tragikus halála után szintén önkezével vetett véget életének

Szilágyi Domokos, a tragikus sorsú költő...

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi