A coltok felugattak
A coltok felugattak
A két háború közötti időszak legsikeresebb könyvtípusa a „vadnyugati” történet volt. Az ország fiatalsága falta a bátor, banditákkal vagy elszemtelenedett birtokosoklcal magányosan szembeszálló, kemény öklű férfiakról megjelentetett regényeket. Az érdeklődés talán azzal is magyarázható, hogy ezek a történetek karrierről, társadalmi emelkedésről, a társadalomban való elhelyezkedésről is szóltak, hiszen a revolveres cowboy izgalmas kalandok után legyőzte ellenségeit, elnyerte jutalmát, a szeretett nő kezét.
A mintát az amerikai irodalom adta, tömegesen jelentek meg nálunk a Nyugat meghódításának regényei, köztük Bret Harte, Zane Grey, Max Brand néha egész jó könyvei. A felhasználás során, a magyar írók kezén eltűnt a valóságos háttér, az egykori hódítások és harcok romantikája, a cselekmény ötlettelenné sematizálódott. A lovon, a felugató colton, a szőke farmerlányon kívül már semmi sem emlékeztetett az igazi Vadnyugatra, a marhatenyésztő hajcsárok viharvert életére, nehéz munkájára.
A többnyire angol álnéven jelentkező szerzők közül érdemes megemlíteni John Tempest, vagyis a sokoldalú Leleszy Béla, és Ales H. Ash (!) vagyis Hamvas H. Sándor nevét.
Ez a regényfajta a háború után a magyar könyvkiadásból nyomtalanul eltűnt, felelevenítésével sikertelenül kísérleteztek a kilencvenes években, a magányos hős és a kezében eldördülő revolver a modernebb detektívregényben talált helyet. A társadalmi változások nem kedveztek a magányos hősnek, még az álmok és remények világából is eltűnt a felemelkedésnek efféle lehetősége, a sikeres élethez a kor egészen más utakat és módszereket kínált.
ANTIFASISZTA PONYVA
Bármilyen meglepő is, de a tömegfogyasztásra berendezkedett ponyva több darabjában is, elsősorban a harmincas évek végén és a negyvenesek elején kemény ítéletet mond a fegyverkezés megszállottjai, a béke ellenségei, a fasizmus diktátorairól. Tegyük hozzá, ezekben a regényecskékben a béke erői minden esetben legyőzik a háború fanatikusait, a fegyverkezés hívei megsemmisítő vereséget szenvednek, a fasiszta és fasisztoid diktátorok sorra elbuknak. Így történik ez György László A Larriman találmányában, Császár Géza Az idegen-jében, Segesdy László Az örök titok-jóban, Magyar Elemér Láthatatlan kaszárnyájában, Jim Dollár (álnév) Mess Mend című antifasiszta kalandregényében és sok tucatnyi hasonló írásban. Mielőtt azonban nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk ezeknek a lektűr-daraboknak, el kell mondanunk, hogy sajátos „ponyvásitási folyamatnak” lehetünk a szemtanúi. Ugyanis a szerző ezeket a nagy jelentőségű, sokakat foglalkoztató kérdéseket kiemeli történelmi-politikai-gazdasági összefüggéseiből, s kalandelemként tárgyalja. Így már könnyen legyőzhető a Gonosz, elegendő az ügyes detektív, a remek találmány, egy varázsgyűrű, vagy két gentleman cimbora, vagy épp egy távoli bolygó emberbarát lakója.
Bármilyen meglepő is, de a tömegfogyasztásra berendezkedett ponyva több darabjában is, elsősorban a harmincas évek végén és a negyvenesek elején kemény ítéletet mond a fegyverkezés megszállottjai, a béke ellenségei, a fasizmus diktátorairól. Tegyük hozzá, ezekben a regényecskékben a béke erői minden esetben legyőzik a háború fanatikusait, a fegyverkezés hívei megsemmisítő vereséget szenvednek, a fasiszta és fasisztoid diktátorok sorra elbuknak. Így történik ez György László A Larriman találmányában, Császár Géza Az idegen-jében, Segesdy László Az örök titok-jóban, Magyar Elemér Láthatatlan kaszárnyájában, Jim Dollár (álnév) Mess Mend című antifasiszta kalandregényében és sok tucatnyi hasonló írásban. Mielőtt azonban nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk ezeknek a lektűr-daraboknak, el kell mondanunk, hogy sajátos „ponyvásitási folyamatnak” lehetünk a szemtanúi. Ugyanis a szerző ezeket a nagy jelentőségű, sokakat foglalkoztató kérdéseket kiemeli történelmi-politikai-gazdasági összefüggéseiből, s kalandelemként tárgyalja. Így már könnyen legyőzhető a Gonosz, elegendő az ügyes detektív, a remek találmány, egy varázsgyűrű, vagy két gentleman cimbora, vagy épp egy távoli bolygó emberbarát lakója.
