Fordulat a hungarológia-fogalom alakulásában

Full text search

Fordulat a hungarológia-fogalom alakulásában
A második világháborút követően az új társadalmi rendszer leegyszerűsítő hivatalos álláspontja ideológiai fenntartásokat is kifejezésre juttatva egyként nacionalistának bélyegezte a két háború közötti politika és publicisztika által diszkreditált, illetve az annak ellenében fellépő magyarságtudományt. A tudomány kényszerűen követte a hivatalos magyar politikát: kerülni kellett a tabukat, a kényes kérdéseket. A nacionalizmus gyanúja és a „szomszédos országok érzékenysége” miatt a magyarságtudománynak még a neve is kiveszett a szakirodalomból. Egészen 1968-ig, amikor is Újvidéken megalakult a jugoszláviai magyarság nyelvének, irodalmának, művelődéstörténetének vizsgálatát önmaga elé célul tűző Hungarológiai Intézet. E lépés – már csak az elnevezés miatt is – mérföldkő volt a hungarológia történetében – egyben példaadás arra, hogy az ország határain kívül is lehet – sőt, egy ideig szabadabban! – szervezett, intézményes keretek között magyarságkutatást végezni. Ezzel nagyjából egy időben kiderült, hogy szerte a világon, számos helyen – még ha egymástól elszigetelten is –, elismert szakemberek irányításával folyik hasonló jellegű oktató- és kutatómunka. Az anyaországtól függetlenül is, kisebbségben és diaszpórában is. Magyarok és nem magyarok részvételével egyaránt.
Hungarológiai intézetek, intézmények
Centre Interuniversitaire d’Etudes Hongroises (Paris) – 1985-ben alakult meg a Sorbonne III. kezdeményezésére, elnöke Jean Perrot.
Centro Interuniversitario per gli Studi Ungheresi (Roma) – 1985-ben alakult meg Rómában, kilenc, magyar nyelv és irodalom tanszékkel rendelkező olasz egyetem kutatóközpontjaként. Elnök: Giovanbattista Pellegrini, 1993-tól Antonello Biagini.
Hungarológiai Központ (Uzshorod) – 1989-ben alakult, Petro Lizanec vezetésével.
Hungarológiai Tanács (Budapest) – 1988 novemberében alakult, a művelődési miniszter tanácsadó testülete, elnöke Köpeczi Béla, főtitkára Kissné Pap Margit.
Magyar Nyelv-, Irodalom- és Hungarológiai Szakkutatások Intézete (Novi Sad) – 1976-ban az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Hungarológiai Intézet egyesítésével létrejött felsőfokú oktatási és tudományos intézmény. Bibliográfiai füzeteket és tanulmánykötet-sorozatokat ad ki. Vezetői: Szeli István, Bori Imre, Utasi Csaba, Bosnyák István, Bányai János.
Nemzetközi Hungarológiai Központ (Budapest) – 1989 augusztusában alakult meg, előzménye a Magyar Lektori Központ. Külföldi felsőfokú oktatóhelyek hungarológiai oktatásának magyarországi szervezője. Folyóiratot és tanulmánykötet-sorozatot is kiad. Igazgatói: 1989-től Giay Béla, 1991-től Tarnói László, 1995-től Kőrösi Zoltánné.
Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (Budapest) – 1977 augusztusában alakult. A világ hungarológusainak tudományos szervezete. Folyóiratokat és kongresszusai előadásainak szövegeit is kiadja. Első elnöke Bo Wickman (Uppsala), főtitkára Klaniczay Tibor (Budapest), főtitkárhelyettese Béládi Miklós (Budapest). 1991-től elnöke Rákos Péter (Prága), főtitkára Jankovics József (Budapest), főtitkárhelyettese Monok István (Szeged).
Ungarisches Institut (München) – 1962-ben alakult. Első igazgatói: Bogyay Tamás, Georg Stadtmüller, majd Horst Glassl. Évkönyvet és tanulmánykötet-sorozatot ad ki.
Zentrum für Hungarologie (Hamburg) – 1988-ban alakult, a Hamburgi Egyetem Finnugor Tanszékén, Wolfgang Veenker vezetésével.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi