Az epika mint dokumentum

Full text search

Az epika mint dokumentum
A századvégen–századelőn szép számmal születtek olyan írásművek, melyek joggal tarthatnak számot az irodalmi közvélemény, s az irodalmat kedvelő olvasók figyelmére, jóllehet nem minősíthetők szépprózai alkotásoknak. Műfaji különbözőségeik ellenére közös írói szándék hozta létre őket: megörökíteni azt, ami elmúlt, ami mulandó, amit a magyar múlt üzent vagy amit a személyes tapasztalat egybegyűjtött. Eötvös Károly (1842–1916) szinte mást sem írt meg, mint személyes tapasztalatait, illetve az általa összegyűjtött emlékcserepeket a dunántúli kisúri életformáról és a magyar közelmúlt hősies eseményeiről. Tóth Béla (1857–1907) fő műve A magyar anekdotakincs hat kötete (1898–1903): a magyar múlt teljessége anekdotákban elmondva, azaz a mindennapi élet a különleges alakok és esetek mozaikdarabjaiból kirajzolva. A műveknek ebbe a körébe sorolhatók a naplók és levelek is. Aki a századforduló és a századkezdet művészvilágára, a kor ízlésére, zenei, irodalmi, képzőművészeti divatjelenségeire kíváncsi, annak számára a leghitelesebb forrás Justh Zsigmond párizsi és itthoni naplója (1888–89) és Gozsdu Elek Anna-levelei (1906–15).

Gozsdu Elek – „... örmény, keleti, kifinomult faj. Álmodozik és – cigarettázik.” – mondta róla Justh Zsigmond

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi