Minthogy a magyar néprajztudomány is (bizonyos előzmények után) csak a 19. században alakult ki (a mai Néprajzi Múzeum 1872-től, a Magyar Néprajzi Társaság és folyóirata, az Ethnographia 1889-től folyamatosan működik, az első igazán országos jelentőségű gyűjtés és kiállítás az 1896-os millenáris ünnepségekre épített „néprajzi falu” volt a Városligetben), pontosabban csak az utóbbi évszázadok néprajzát ismerjük: ez az elmúló jobbágyvilág, majd a polgárosodó-kapitalizálódó falu életét vizsgálta.
A „nép” e felfogás szerint azonos a hagyományőrző parasztsággal. Az 1950-es években azonban (szovjet mintára) nálunk is szorgalmazták a munkásfolklór kutatását és a „szocialista átalakulás” bemutatását. Sajnos, nálunk még ennél is ritkábban folyt a városi folklór szaktudományos vizsgálata. A tömegkultúra is bemutatható néprajzi-folklorisztikai módszerekkel. Olykor viszont már parttalan, mi mindent neveznek folklórnak. (Amerikában például minden közösség, akár egy sportmérkőzés közönségének együttes viselkedését is.)
Négyféle képzeletbeli virág. Tábla a megyaszói református templom 1735-ben festett mennyezetéről
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.