A Budapesti Állatkert számos nevezetes állattartási és -szaporítási hagyománnyal, eredménnyel is büszkélkedhet. Európai hírű vízilótenyészetéből eredtek a kontinens számtalan állatkertjében élő vízilovak felmenői. A budapesti fekete párducok is sokáig híresek voltak. Számos esetben született ázsiai elefánt is a kertben – olyan időszakokban, amikor ez a legnagyobb ritkaságok közé számított.
A mai legkomolyabb értékek között van az emberszabású majmok állománya, a nemzetközi mandrill kolobusz és aranyhasú mangábe-tenyészet, az eurázsiai vidraállomány, a szinte teljes európai édesvízi halfaunát kiállító hideg vízi akváriumi gyűjtemény, a komoly hüllőállomány számos krokodilfélével és óriáskígyóval, az ország legnagyobb trópusi növénygyűjteménye a Pálmaházban (különösen a pálmák, az orchidea, bromélia és szukkulens-növények), a hatalmas vízimadár-gyűjteményből a pelikánok és kormoránok csapata, számos ritka papagájféleség (arák, amazonok).
Különleges állatkertészeti érték a látványos Nagytó, amelynek partjain számos veszélyeztetett madárfaj fészkel. Az állatkertben ritkábban látható érdekességek közé tartozik két nagyobb majomcsapat (bunderek és galléros páviánok), a számos fajt (antilopok, zebrák, struccok) együtt bemutató Afrika-kifutó. Sok olyan ritka vagy érdekes állat van Budapesten, amely Magyarországon másutt nem látható (jegesmedve, zsiráf, orrszarvú, fóka, flamingó, több nagymacska és erszényesállat, jácintara, mandzsu daru stb.)
Főbb szakmai adatok (1994)
Hüllő-, hal- és kétéltűfajok száma | 115 faj |
Állatok összes egyedszáma
Gerinctelen tenyészetek száma | | 19 tenyészet |
A Budapesti Állatkert modern küldetésének azt tekinti, hogy az ökológiai kultúra legnagyobb hazai központjává, valódi „életkertté” fejlődjön. Szükséges, hogy a jövőben a ligeti állatkert újra mindenki számára vonzó, kicsiknek-nagyoknak izgalmas kalandot nyújtó üde folt lehessen a város zajos forgatagában.
Kertészetileg gondozott parkfelület | 70 000 m2 |
Szabadtéri dendrológiai gyűjtemény | 170 fa- és cserjeféle |
Fák és cserjék száma | | | 4550 darab |
Üvegházi növénygyűjtemény | | 1600 faj 11000 egyed |
Szabadföldi lágyszárú növények | | 540 faj 10 000 egyed |
Évente kiültetett egynyári dísznövény | 25 000 tő |
A kertben mintegy 160 ember dolgozik, éves költségvetése 1994-ben 336 millió Ft,amelytől 150 MFt saját bevétel volt, a többi a fővárosi önkormányzat támogatása.
Létesítmények összes alapterülete | 24 761 m2 |
Összes beépített légköbméter | | 138 303 m3 |
Föld alatti vízvezeték-rendszer | | 4200 m |
Nézőtéri korlátok hossza | | 11 370 m |
Festett fémfelületek | | | 30 700 m2 |
Kerti padok száma | | | 250 darab |
A Fővárosi Állat- és Növénykert 10,8 hektáron helyezkedik el. Kisebb, mint a hasonló európai nagyvárosok többségének állatkertjei, de vannak ennél kisebb területen jól működő intézmények is Nyugat-Európában. A terület csekély növelésére a részletes rendezési terv tartalmaz javaslatokat.
A tengeri és édesvízi akvárium előcsarnoka
Jegesmedve a Budapesti Állatkertben
A kert területén összesen 69 kisebb-nagyobb épület van, amelyek jelentős része 1910 körül épült. A legnagyobb épületek: a Pálmaház (felújítás miatt zárva tart), a Kisszikla a 200 személyes Barlang mozival, illetve a Nagyszikla, amelynek belső tere beépítetlen.
A kert üzemeltetése önmagában is tekintélyes nagyságrendű feladat:
Villamosenergiafogyasztás | | kb. 800 MWh/év |
Termálvíz-felhasználás | | | 6800 m3/év |
Gázfogyasztás | | | | kb. 700.000 m3/év |
Hálózati vízfelhasználás | | | 370 000 m3/év |
Gépkocsi-üzemanyag (gázolaj, benzin) | 28 000 l/év |
Az állatok takarmányozása, állategészségügyi ellátása is komoly és drága feladat. A kertben közel tíz ember foglalkozik a takarmányozással, három az állatorvosi ellátással.
Felhasznált takarmányféleségek | 250-féle |
Éves takarmányozási költség (1993) 26 MFt
Napi takarmáyozási költség (1993) 70 EFt
A magyar állatkertek főbb adatai 1994-ben
Helység, intézmény neve | | Alapítás éve | Látogatók 1994 | | Állatfajok | Állategyedek Dolgozók |
Budapest, Fővárosi Állat-
és Növénykert | | | | 1886 | | 1 022 000 | | 436 | | 2094 | | 167 |
Debrecen, Nagyerdei Kultúrpark Állat-
és Növénykertje | | | 1958 | | 188 700 | | | 112 | | 1381 | | 21 |
Veszprém, Kittenberger
Kálmán Növény- és Vadaspark | | 1958 | | 229 000 | | | 134 | | 510 | | 49 |
Pécs, Mecseki Kultúrpark | | 1960 | | 168 000 | | | 221 | | 2074 | | 31 |
Győr, Xantus János Állatkert | | 1967 | | 59 417 | | | 136 | | 848 | | 23 |
Kecskemét, Kecskeméti
Vadaskert | | | | 1972 | | 30 000 | | | 64 | | 268 | | 7 |
Nyíregyháza, Sóstó-erdei
Szabadidő Park | | | | 1974 | | 42 968 | | | 76 | | 257 | | 31 |
Jászberény, Jászberény
Város Állat- és Növénykert | | 1975 | | 37 731 | | | 131 | | 339 | | 14 |
Budakesi Budakeszi Vadaspark | | 1979 | | 172 000 | | | 27 | | 121 | | 5 |
Miskolc, Miskolci Vadaspark | | 1983 | | 112 800 | | | 46 | | 196 | | 12 |
Szeged, Szegedi Vadaspark | | 1985 | | 81 186 | | | 84 | | 423 | | 28 |