Az ember felelőssége
Az ember felelőssége
Az állatok bántalmazásának, kínzásának okai nagyon sokfélék, keletkezhetnek emberi rosszindulatból, bosszúból, dühből, barbárságból, beteges hajlamból, igénytelenségből, tudatlanságból, butaságból, babonából, hanyagságból, felelőtlenségből, bizonyos körülmények között (pl. háborúk, sztrájkok, katasztrófák esetében) gazdasági, illetve egyéb szükségszerűségből is. Az állatokat szenvedés érheti a háztartásokban, a gazdaságban, sportolás és szórakozás közben, versenyeken, az istállóban, a hizlaldában, szállítás alkalmával, a vágóhídon, a cirkuszban, az állatkertekben, kísérletezés közben, a fegyveres testületeknél stb.
Az állatvédők szerint az állatokat e tekintetben az emberhez hasonlóan és az emberhez méltóan mindenféle szenvedéstől, nélkülözéstől, fájdalomtól, túlterheléstől meg kell óvni.
Az állatvédelem a múlt század első évtizedeiben társadalmi alapon, főként az emberek önkéntesen történt egyesületekbe való tömörülése révén alakult ki Európa nyugati felében. E szervezetek fellépése nyomán jelentek meg az első állatvédelmi jogszabályok. Az állatvédelemmel napjainkban is világszerte kétféle szervezet foglalkozik: az állatvédő egyesületek és a közigazgatási szervek.
Hazánkban ugyancsak egyesületi alapon az első állatvédő szerveződések a múlt század utolsó évtizedében jöttek létre, de igazán széles körben sohasem tudtak kibontakozni. A különböző neveken létrejött országos jellegű állatvédő egyesületeknek a fővároson kívüli országos hálózata sohasem alakult ki, azok helyi tagozatai, részlegei, csoportjai csak néhány városban szerveződtek meg, azokban a csupán a fiataloknak és az idősebb korosztályhoz tartozóknak egy nagyon szűk köre vett, illetve vesz részt. Állatvédő egyesületek ott működnek legkevésbé, ahol a legnagyobb számú háziállat a legtöbb bántalomnak van kitéve: a falusi településeken, az állattartó telepeken, az állatszállítással foglalkozó fuvarozó szervezeteknél, a vágóhidakon stb.
Magyarországra e tekintetben jellemző, hogy hosszú évtizedek óta megimételt kezdeményezések ellenére – a legérdekeltebb minisztériumok ellenállása miatt – nincs érvényes állatvédelmi törvényünk. Mellesleg az állatkínzás csak nagyon ritkán tetten érhető, és még ritkábban állapítható meg a személyi felelősség. Az állatok döntő többségét azok tulajdonosai, gazdái, „zárt körben” kínozzák.
