A lucernatarló csak távolról tűnik üresnek
A lucernatarló csak távolról tűnik üresnek
Egy őszi lucernatarló a távolból talán üresnek, elhagyottnak tűnhet. De ahogy közelebb érünk, feltűnik az első, aztán a második, majd a harmadik egerészölyv, amint a tábla felett keringve, néha szitálva, azaz egyhelyben lebegve a levegőben, zsákmányra lesnek. Előbb vagy utóbb biztosan megjelenik ott egy-egy áttelelő vörös vércse, kékes rétihéják imbolyognak a lucerna felett, a tábla felett átvezető huzalon nagy őrgébics üldögél. Ezek a madarak nem véletlenül tévedtek a lucernatarló fölé, hanem pontosan tudják korábbi tapasztalataik alapján, hogy ott gazdag zsákmányra számíthatnak. Aki tehát apró emlősöket szeretne látni, figyelje a ragadozók, főleg az ölyvek és kékes rétihéják mozgását, mert nagyon gyakran éppen ezek a madarak vagy az odavezető róka- és görénynyomok segítenek, árulják el a természetbúvárnak, hol van olyan mezeipocok-túlszaporodás, gradáció, ahol ezeket az állatokat életüknek e nagyon kritikus időszakában érdemes megfigyelni.
Ahol elszaporodik a mezei pocok, ott a ragadozók, például a vörös vércse is megjelenik
A nyílt területeken élő emlősállatok egy részét az úgynevezett kártevők között tartják számon, a túlszaporodások idején szervezett védekezés folyik ellenük, változó sikerrel. Más fajok legféltettebb természeti értékeink közé tartoznak. Magyarország állatföldrajzi fekvése rendkívül kedvező, a Pannon-medence számos madár, emlős és más állatfaj legnyugatibb előfordulási helyét jelenti. A keleti faunaelemek, az emlősök közül például a földikutya, a csíkos egér vagy a molnárgörény, magas természeti értékkel szerepelnek a védett állatfajok jegyzékében. Hazánkban a Természettudományi Múzeum Állattárán belül az Emlősgyűjtemény kutatói foglalkoznak hivatalból és tudományosan a magyarországi emlősfaunával. Az elhullva (pl. az úton elütve) talált és ritkának, értékesnek ítélt emlőstetemeket a kihűlés után papírba csomagolva (nem nejlonba!) és adatokkal ellátva (a gyűjtés helye, dátuma, a beküldő neve és pontos címe) a következő címre lehet küldeni: Természettudományi Múzeum Állattára, Emlősgyűjtemény, Budapest, Baross u. 13. 1088.
Vajon hány mezei nyúl lapít a munkagép közelében?
S. E.
