Nagy és kis tavak
Nagy és kis tavak
Hazai halaink élőhelyei közül a legterjedelmesebb állóvizek élővilágát muatjuk be. Nagy tavaink közé a Balatont (59 300 hektár), a Fertő-tavat (33 500 hektár), a Velencei-tavat (területe 2600 hektár) soroljuk. A Tisza-tó vagy más nevén Kiskörei-víztároló „határesetnek” számít, mert nem teljesen állóvíz, hiszen tápvize, a Tisza, ha lassan is, de azért mozog.
Nagy tavaink kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy az állóvizeket kedvelő halfajokat befogadják, megfelelő élőhelyet biztosítsanak részükre. Jóllehet e vizek nem egyformák, hiszen oldott ásványianyag-tartalmuk, kémhatásuk, mélységük, átlagos hőmérsékletük nem azonos.
A nagy tavak mellett legalább 1200 kis tó, víztároló található hazánkban, amelyek területe 1/2 hektárnál nagyobb. Ide soroljuk – többek között – a délegyházi tavakat, a Garancsi-tavat, a Kun-Fehér-tavat, a Lázbérci-víztárolót, a Szelidi-tavat, a Tatai (Öreg)-tavat stb.
A kis tavak vízminősége között nagy különbségek, eltérések lehetnek, hiszen bőven akadnak közöttük lúgos kémhatású, szikes tavak vagy semleges kémhatású ivóvíz-minőségű, ún. kavicsbányatavak.
Nagy és kis tavaink vízmélysége között is vannak eltérések. Hiszen a többség alig 1-2 méter mély, de akadnak 4-5 méter mély, sőt még ennél mélyebb vizeink is.
Csuka, balin
Gardák, compók, pontyok
Amurok, busák, harcsák
Törpeharcsák, naphalak, sügérek
Halak királya – királyok hala
