Az énekes rigónál jóval nagyobb a felül barnásszürke, torkán és begyén nagyjából háromszögletű, mellén és hasoldalán nagyobb csepp alakú sötétbarna foltokkal mintázott léprigó. Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegység erdeiben fészkel, de megtelepszik a kisebb feketefenyő foltokban is.
Nem az ökörszem a legkisebb madár Európában; a két királyka még nála is parányibb!
A hímek már februárban énekelni kezdenek. Daluk a fekete rigóéra emlékeztet, de strófák rövidebbek, az ének szünetekkel tarkított, nem folyamatos. Léprigókkal a leggyakrabban mégsem a költési, hanem a téli időszakban találkozhatunk. Ilyenkor azokban az öreg tölgyesekben láthatók, ahol a felső ágakon sok sárga fagyöngy tenyészik. Télen gyakorlatilag ezekkel a ragacsos bogyókkal élnek. Jellegzetes, erős, cserregő hangjuk messzire hallatszik a lomb nélkül álló fák között, a fák alatt a földön vagy a havon pedig a sok leejtett, levert sárga bogyó árulkodik jelenlétükről. Táplálkozás közben akaratlanul segítenek is ennek a furcsa, félparazita növénynek. A bélcsatornán áthaladó magok ugyanis az ürülékkel rövidesen ismét napvilágra kerülnek, és ha a madár valamelyik ágra pöttyenti őket, ott meg is telepedhetnek. Idővel a madárürülék közvetítette magokból szép fagyöngybokor fejlődik. Amikor a léprigó ragadós reggelije után a csőrét tisztogatja, ugyancsak magokat ken az ágakra. Ez magyarázza, hogy a sárga fagyöngy néha olyan, kertekben álló magányos tölgyön is megjelenik, ahol a közelben egyetlen más tölgyfát sem találni.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.