Dunántúli-középhegység

Full text search

Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység területe az alsó-miocén során nagyrészt szárazulat volt. Az ottnangi-kárpáti korszakban csak a Várpalotai-medence területe került tengerelöntés alá. Itt rakódtak le a Bántapusztai formáció kőzetei.
A formáció alsó tagozata biogén mészkőből, vörösalgás (lithothamniumos) mészhomokkőből, kavicsos mészkőből áll. Korjelző ősmaradványai a Pecten fotensis és a Chlamys submalvinae, 30 további puhatestű faj mellett.
Az ottnangi képződményekre üledékhézaggal a felső tagozatot képviselő 100 m vastag kárpáti rétegsor települ, amely nagyon hasonlít a formáció alsó tagozatához (meszes konglomerátum, meszes homokkő, ritkábban mészkő, Chlamys alpinával, Anomia ephippiummal, Ostrea karpaticával). Ez a tagozat sok Balanus- és Bryozoa-, sőt tengeri sün- (Scutella-) maradványt is tartalmaz, némileg a Fóti Formációra emlékeztet. A várpalotai alsó-miocén képződmények egy nagyobb tengermedence öblében rakódhattak le, azonban ennek a nyílt tengernek másutt nyomát sem találjuk: a Bántapusztai rétegek sehol sem érintkeznek más hazai ottnangi és kárpáti korú képződménnyel. A várpalotai molluszkafauna egyébként szoros kapcsolatokat mutat az egykorú olaszországi mediterrán molluszkafaunákkal.

A bántapusztai ottnangi-kárpáti képződmények szelvénye és a Várpalotai-medence miocén rétegsora (Kókay József nyomán)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi