Mecsek
Mecsek
A Mecsek-hegység térségében, Szigetvárhoz közel már a felső-eocénban kialakult egy kisebb szárazföldi üledékgyűjtő, majd a felső-oligocénban – elszigetelten – a Mecsektől nyugatra kis területen, néhány száz méter vastagságban ismét szárazföldi üledékek képződtek.
Az alsó-miocénban nagy vastagságú, néhol több mint 700 méternyi durvatörmelékes rétegsor rakódott le egy északkelet-délnyugati irányú szárazföldi medencében, amely egyik irányban Igalig, a másik irányban Kiskunhalasig követhető. Ezek a Szászvári formációhoz sorolt képződmények folyóvízi kavicsot, konglomerátumot és tarkaagyagot tartalmaznak. A felsőszakasz-jellegű folyóvízi rétegek az alsó tagozatban ököl, sőt gyermekfej nagyságú kvarcit-, kristályospala-, kvarcporfír-, alkálibazalt-, gránit- és mészkőkavicsokat tartalmaznak. A felső tagozat inkább ártéri-állóvíz jellegű, melyben tarkaagyag, kavics, halpikkelyes márga váltakozik, néha szenes rétegekkel. Az idősebb rétegekben csak édesvízi és szárazföldi molluszkákat találunk (Brotia [Melania] Planorbis, Unio, Helix), a magasabb tagozat tetején viszont már a Congeria nemzetség is megjelenik, csökkentsósvízi környezetre, azaz tenger közelségére utalva. A képződmény felső-eggenburgi–ottnangi korát a betelepült riolittufaréteg határozza meg, amelyet az észak-magyarországi alsó-riolittufával párhuzamosítanak. A folyóvízi-mocsári-tavi rétegekre egy újabb üldékciklusban kavicsos homok, halpikkelyes agyagmárga (Komlói formáció), congeriás márga és mészkő rakódott. Ezek a törmelékek már jobban osztályozottak, amit a lagúna hullámverésének tulajdoníthatunk. Az összlet felső szakaszában tufit- és barnakőszénzsinórok fordulnak elő.
Konglomerátum a Szászvári formációban (ottnangi emelet, Mecsek-hegység)
Brotiás és congeriás réteg a Szászvári formációban (alsó-miocén, Mecsek-hegység)
A mecseki miocén vulkanizmus legkorábbi terméke a komlói amfibolandezit. A congeriás rétegek felszínére települ, radiometrikus kora 19,5 millió év. Ennek megfelelően tehát, noha a Szászvári formációból a tengeri fosszíliák végig hiányoznak, annak képződését az ottnangi és kárpáti korszakokra, a komlói halpikkelyes agyagmárgáét pedig a kárpátira tehetjük. A mecseki zóna első normálsósvízi tengerelöntése a bádeni elején, tehát a középső-miocénban következett be.
