Ősföldrajzi helyzet a paleocénban és eocénban

Full text search

Ősföldrajzi helyzet a paleocénban és eocénban
A kárpát-pannon térségben a kréta végét és a harmadidőszak elejét az alpi hegységképződés larámi fázisának megfelelő orogenezis jellemzi, amely a mezozoikumhoz képest alapvetően megváltoztatta a régió szerkezeti és ősföldrajzi helyzetét.
A mai Belső-Kárpátok és az Erdélyi-medence területét elfoglaló mezozoikumi óceáni medencék a kréta folyamán bezáródtak, így térségünkben a harmadidőszak elejére már csak két további óceáni medence maradt. Északon a Külső-Kárpátok helyén a hatalmas Magura-óceán húzódott; ez a belső-kárpáti és pannon térséget a stabil Európai-platformtól választotta el. Délen a Dinaridák hosszú, elnyújtott üledékgyűjtője (ahol a paleogén elejére már majdnem befejeződött az óceáni aljzat szubdukciója) a belső-kárpáti régió és az észak felé nyomuló Adriai (Apuliai)- lemeztömb közé ékelődött.

 

A kelet-alpi-kárpáti-pannon térség viszonylagos szerkezeti helyzete a felső-eocénban (fent) és az alsó-miocénban (lent). A külső-kárpáti óceán területén a kék szín óceáni; a barna elvékonyodott kontinentális kérget jelent; a zöld a paleogén-eggenburgi medencéket mutatja; a sárga a belső-kárpáti flist, a nyilak a lemeztömbök mozgási irányát, az ellentétesen álló nyilak traszform vetőt, a tömött fogazás szubdukciót, az üres fogazás feltolódást jelöl. A lemeztömbök mozgását forgás is bonyolította (lásd a lemeztektonikai fejezetben)
A két óceáni medence között helyezkedett el a térség mai aljzatát alkotó két kőzetlemeztömb, az Alcapa és a Tisza–Dácia. Mint a lemeztektonikai fejezetben bemutattuk, a paleogén első részében az Alcapa-tömb (lényegében a Zágráb-Zemplén vonaltól ma északra elhelyezkedő terület), valamint a tőle délre található Tisza–Dácia-tömb (amelyek felső-krétában bekövetkezett egybeforrásuk, kollíziójuk után a harmadidőszakban lényegében már együtt vettek részt a lemeztektonikai mozgásokban) mai helyzetükhöz viszonyítva jóval délnyugatabbra, a Déli-Alpok térségében foglaltak helyet. Ez a szerkezeti-ősföldrajzi kép csak az oligocén vége felé változott meg.

Paleogén üledékgyűjtők a kárpát-pannon térségben (Tari Gábor nyomán)
A térségben ezen időszakban négy nagy üledékgyűjtő medence alakult ki: a Külső-kárpáti flismedence, a Belső-kárpáti flismedence (és hozzá kapcsolódóan a Szolnoki-flis medencéje), az Erdélyi-medence, és a magyarországi Budai Paleogén medence. (Pici szárazföldi paleogén üledékgyűjtőt ismerünk a Nyugati-Mecsek térségéből is). Ezeknek a medencéknek a víztömege kisebb megszakításokkal folytonos kapcsolatban állt egymással és a világóceánnal. Maguk a medenceszerkezetek azonban más és más tektonikai folyamat termékei, és egymással genetikus kapcsolatba nem hozhatók.
A következő oldalakon ezeknek a medencéknek a paleogén–alsó-miocén történetét követjük végig; a Magyarország területére eső medencéket részletesebben, a határon túliakat nagyobb vonalakban tárgyaljuk.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi