A legfiatalabb lemeztektonikai események

Full text search

A legfiatalabb lemeztektonikai események
A középső-miocéntól máig tartó történések esetében a kárpáti földtan viszonylag egységes álláspontot fogad el. Ennek lényege a belső-kárpáti térségnek a Külső-Kárpátok feltorlódásával, gyűrődésével egyidejű tágulása, amit a Horváth Ferenc és Leigh Royden által vezetett kutatógárda tisztázott.
Korábban a fő hangsúlyt a Pannon-medence térségének eltolódásos szerkezetalakulása kapta, manapság azonban ezek mellett mind növekvő számban ismerik fel a nagyobb (normál)vetőket is. A tágulás iránya és a létrejött szerkezetek jelentősen változtak az idők során: a középső-miocén elején északkeleti, a középső-miocén végén és a felső-miocénban pedig kelet-délkeleti irányában volt a legnagyobb megnyúlás. A belső térség szétesése alatt Fodor László és Tari Gábor szerint kisebb tömbök forgása is lejátszódott. E tágulási periódusok közt a Pannon-medencében, főként délnyugati részén rövid időkre torlódás is kialakult. Az itteni feltolódások, redők a szarmatában, illetve a pontusi korszakban keletkeztek.

FELSŐ-KRÉTA - EOCÉN 60-35 millió éve                     ALSÓ-MIOCÉN 22 millió éve
KÁRPÁTI 18-16 millió éve                               BÁDENI - FELSŐ-MIOCÉN 158 millió éve
A kárpát-pannon térség lemeztektonikai helyzete a harmadidőszakban: a lemeztömbök mai helyzetükbe kerülnek. A pontok vulkáni központot, a félnyilak oldalirányú elmozdulást, a „kalapok” normálvetőt, a vastag nyilak a valószínű lemezmozgás irányát, a farkasfogak szubdukciót, a vastag fogazott vonalak pedig feltolódást jelölnek
A legfiatalabb időszak szerkezetfejlődését a külső-kárpáti térségben (flis-óceánokban) zajló, a medence belseje (északon dél, keleten nyugat) felé irányuló szubdukció irányította. Az alábukó Európai-kőzetlemez minőségéről (kontinentális vagy óceáni) hosszú viták folynak (lásd a következő oldalakon a mészalkáli vulkánosságról szóló részt). Az azonban tény, hogy a Cestmir Tomek és Wim Spakman által közölt mélyszeizmikus szelvényeken, valamint a földrengések révén látni, érzékelni lehet az alábukó lemezt: a Vrancea-övezet földrengései, így az 1977-es bukaresti földrengés is az alábukás következményei lehetnek. Minthogy igazi szubdukcióra csak óceáni lemez, vagy igen elvékonyodott kontinentális lemez képes, azt feltételezhetjük, hogy a Külső-Kárpátok aljzatát ilyen minőségű lemez alkotta. Ennek a Pannon-medence alá bukása, illetve a lehajló lemez hátrálása hozta létre azt a szívó hatást, amely a Külső-Kárpátok takaróinak felgyűrődését, illetve „hátországuk” elvékonyodását okozta. A medence elvékonyodása az asztenoszféra felboltozódását eredményezte, ez pedig vulkánossághoz vezetett (lásd a következő részben).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi