Jura események

Full text search

Jura események
A két fő lemez a kora jura folyamán egymáshoz viszonyítva nem mutat jelentős elmozdulást. Mégis, a Mediterráneumban ekkor egy újabb óceáni ág kinyílása kezdődik meg. A faunák elszigetelődése miatt az Ausztroalpi–Dinári-kontinenssor, úgy tűnik, levált az európai szegélyről. Erre feltehetően az adott lehetőséget, hogy a Vardar-óceánban már az alsó-jurában olyan szubdukciós folyamat indult meg, amely a kontinenssort délkelet felé húzta. A Vardar-óceánon belüli alábukás szigetív kialakulásához vezetett, ennek nyomait, mint korábban említettük, a Rudabányai-hegység egyes területein és a Dinaridákban nyomozhatjuk. A szigetív törmelékeit Árgyelán Gizella a Dunántúli-középhegység középső–felső-jura üledékeiből is ki tudta mutatni.
A kontinenssortól nyugatra-északnyugatra keletkező űrt óceáni medence kezdte elfoglalni. Ezt az alsó-jurában táguló térséget Pennini-óceánnak vagy Piemont-óceánnak nevezzük. Az óceáni ág igen valószínűen a Pienini-szirtöv középső övében húzódott, nyugatról kelet felé nyílt ki, s keleten a Vardar-óceánba torkollott.
A másik, északabbi kontinenssorban (Tisza–Géta) a jura elején nem történt jelentős esemény. Az éppen összeforrt Moesia és az európai lemezszegély mentén hegység keletkezett, amely le is pusztult. Ugyanakkor a Vardar-óceánon belüli szubdukció miatt a kontinenssor északi szegélyén tágulás indult meg. Ez a tágulás azonban ekkor még nem, csak a felső-jurában–legalsó-krétában okozott kontinensszétválást, amikor is a Tisza–Géta-kontinenssor az európai peremről véglegesen levált. Ezt a fauna-összetétel változásai, valamint a kontinenssor külső peremén található, riftesedést jelző alkáli vulkanitok is jelzik. Mint az előző oldalakon olvashattuk, ilyeneket találunk az Északi-Mecsekben, az Alföld alatt, de ezek rokonai ismerhetők fel a Sziléziai-egységben, az Infrabukovinai-takaróban, valamint a Gétikumban is. A kinyíló térségben a Csalhó-Szörényi-óceán foglalt helyet, amely nyugat felé a Penninikumhoz csatlakozott. Keleten az óceán nem a korábbi sebhelyen választotta szét a kontinenseket, hanem a Moesiai-tábla és a Géta-egységek között. Ennek eredményeként az óceán peremét a Moesiai-lemez szegélye, a mai Danubikum alkotta.

ALSÓ-JURA (180 MILLIÓ ÉVE)
 

KÖZÉPSŐ-JURA (160 MILLIÓ ÉVE)
 

FELSŐ-JURA (135 MILLIÓ ÉVE)
A kárpát-pannon térség lemeztektonikai helyzete a jurában: a Pennini-Csalhó-óceán születése
A felső-jurában igen fontos szerkezeti esemény játszódott le a Vardar-óceán térségében. A szűkülő térben a szubdukció hatására az óceáni szigetív elérte a Dinári kontinenssor peremét, ütközött vele és rátolódott (obdukálódott). Ennek következtében a legfelső jurában a kontinentális peremre óceáni eredetű takarók kerültek. Az ilyen takarók típusos előfordulási területe a Dinaridák-Hellenidák belső öve, de megtalálhatjuk nyomukat a Bükk hegységben is. Itt a bükki-dinári szegély kismértékben metamorfizálódott a rápréselődő Szarvaskői-takarók hatására. A szegély mélyebb, részlegesen alátolódott részein, a Tornai-egységben magas nyomást jelző kékpala képződésére került sor.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi